![]() Szent István Akadémia
Öt éves a Katolikus Caritas orvosmissziója. Áldozatos munkájukhoz szeretettel gratulálunk és köszöntjük az Orvos Misszió vezetőjét, tagtársunkat, Vojcek Lászlót és az orvoscsoport minden tagját. Munkájukhoz sok energiát, életükre, tevékenységükre Isten áldását kérjük!
2022.10.04.
Barna Gábor főtitkár
Rosta István professzor kitüntetése
Tagtársunkat, Rosta István professzor urat Varga László kaposvári megyéspüspök az egyházmegyei zsinat záró szentmiséjén a Tanúságtevő Életért díjjal tüntette ki. Professzor Úrnak Akadémiánk elnöksége és tagsága nevében gratulálunk magas egyházmegyei kitüntetéséhez! Adja a Teremtő, hogy tanúságtevő élete példa legyen még sokáig sokak számára!
Barna Gábor
főtitkár
Stephanus-díjban részesült Szovák Kornél, a Szent István Tudományos Akadémia tagja
2022. május 16-án, a Szent István Könyvhét megnyitója alkalmából az irodalmi Stephanus-díjat Akadémiánk tagja, Szovák Kornél kapta. Az elismeréshez őszinte örömmel gratulálunk!
A díjátadásról:
Kitüntetések 2022. március 15. alkalmából
Örömmel értesítem Akadémiánk tagjait, hogy néhány tagtársunk nemzeti ünnepünkön az alábbi rangos kitüntetésben részesült;
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Pro Cultura Christiana díjat adományozott Sarbak Gábor irodalomtörténésznek, kodikológusnak. A kitüntetést a testület elnöke, Veres András győri megyéspüspök adta át április 27-én Budapesten. A díjjal az MKPK elismerését fejezi ki azért a szolgálatért, amelyet élete folyamán Sarbak Gábor a keresztény kultúra továbbadása érdekében végzett. A kitüntetésről lásd a Magyar Kurír részletes beszámolóját!
Dr. Zelkó Romána gyógyszerészt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát, a Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének egyetemi tanárát, intézetigazgatóját kimagasló oktató- és kutatómunkája, valamint a Gyógyszerésztudományi Kar korszerű működtetése és szakmai fejlesztése érdekében végzett, kiemelkedően eredményes vezetői és oktatásirányítói tevékenységéért a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta 2022. március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmával. https://mgyt.hu/allami-kituntetesek-marcius-15-e-alkalmabol/
A Magyar Érdemrend középkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta Pál József professzor úr, a Szegedi Tudományegyetem tanára, akinek múlhatatlan érdemei vannak az elmúlt Dante700 jubileumi év megszervezésében és lebonyolításában, amelybe bevonta Akadémiánkat is. Szeretettel gratulálunk magas elismeréséhez! Életére és munkájára Isten áldását kívánjuk!
A Rákóczi Szövetség és az és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Akadémiánk elnökét és fővédőjét, Erdő Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket. A laudatiot, amelyben Bíboros Úr tudományos munkássága mellett az elmúlt évi Eucharisztikus Kongresszus sikeres megrendezése is hangot kapott, Orosh János nagyszombati érsek mondta. Bíboros Úr életére, főpapi működésére Isten áldását kívánjuk!
A Magyar Érdemrend tiszti keresztjét kapta
a Szentírás legújabb kori magyar nyelvű fordítását, valamint a jövendő papok és teológusok nemzedékeinek a Szentírásban való elmélyedését szolgáló szentírástudományi, illetve oktatói tevékenysége elismeréseként Dr. Kocsis Imre, a Váci Egyházmegye nagyprépostja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudomány Tanszéke vezetője, egyetemi tanár; A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét kapta: a magyar keresztény filozófiai kultúra előmozdítása érdekében végzett négy évtizedes elkötelezett, tudományos kutató és oktatói tevékenysége elismeréseként Dr. Frenyó Zoltán Tamás filozófus, a történet- és filozófiatudomány doktora, a Szent István Tudományos Akadémia tagja; és odaadással és empátiával végzett gyógyítómunkája, valamint az emberi életet veszélyeztető bioetikai kérdésekben a helyes erkölcsi szemlélet melletti töretlen kiállása elismeréseként Dr. Rojkovich Bernadette orvos, a Budai Irgalmasrendi Kórház Reumatológia I. – Rehabilitáció Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke; https://www.magyarkurir.hu/hirek/egyhazi-szemelyeket-tuntettek-ki-nemzeti-unnepunk-alkalmabol-120733 Kitüntetett tagjainknak szívből gratulálunk! Életükre, munkájukra Isten áldását kívánjuk!
Fraknói Vilmos-díjat vehetett át Barna Gábor 2022. február 3-án a pasaréti ferences közösségi házban. Prof. Dr. Gárdonyi Máté LAUDÁCIÓ -ja.
Kérjük, hogy az esetlegesen virágra szánt összeggel támogassák a szentföldi keresztényeket a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága révén (Terra Sancta Alapítvány, számlaszám: 10300002-10656623-49020019).
Dr. Barna Gábor kitüntetése A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2021 szeptemberi közgyűlésén Barna Gábort újabb ciklusra alelnökévé választotta. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozata 2021-ben Erdélyi Zsuzsanna-díjban részesítette Barna Gábor néprajzkutatót, professor emeritust, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát. A kitüntetett méltatása: „Dr. Barna Gábor a hazai vallási-néprajzi kutatások iskolateremtő tanáregyénisége. A magyar nép lelkiségi életének, a népi szakralitásnak, a népi szakralitás egyéni és közösségi formáinak avatott kutatója. Szülőföldhöz, hazához és közösséghez mindenkor hű tudományos szakember, generációk közötti erős kapcsot építő tanárember. Míves és nagy fontosságú publikációk szerzője. E díj névadójának méltó követőjeként, a magyar népi kultúra szellemi és közösségi értékeinek kimagasló feltárójaként, megismertetőjeként és elemzőjeként részesül az Erdélyi Zsuzsanna-díjban.” (Erdélyi Zsuzsanna [1921-2015] születésének centenáriumára emlékezett a magyar tudományos és művészeti világ ebben az évben. Erdélyi Zsuzsanna az archaikus népi imádságok szorgalmas gyűjtőjeként és műfaji leírójaként vált a 20. század hazai művelődés megkerülhetetlen alkotójává. Tagja volt 1999-től a Szent István Tudományos Akadémiának.)
Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott Körmendy Kinga, a város történetének kutatója
2021. augusztus 24.
Esztergom város történetének kutatásában betöltött meghatározó szerepe és kimagasló kutatási tevékenységének elismeréséért Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott Körmendy Kinga, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár könyvtáros, kézirattáros, kodikológus munkatársa. Az elismerést Erdő Péter bíboros és Hernádi Ádám polgármester adta át a Szent Adalbert Központban augusztus 23-án. A díjazottat Szalai Katalin, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár igazgatója méltatta.![]() Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/pro-urbe-esztergom-kituntetest-kapott-kormendy-kinga-varos-tortenetenek-kutatoja
Elhunyt tagtársunk, Dr. Mészáros István professzor, művelődés- és neveléstörténész! Kutatási témái között fontos helye volt a Szent István Társulat történetének, s ennek keretében Akadémiánk megalakulásáról is értekezett. Nyugodjon békében!
Fájdalommal tudatjuk, hogy tagtársunk, Hámori József professzor életének 89. évében elhunyt.
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Szent István Tudományos Akadémia több tagja magas kitüntetésben részesült! Szívből gratulálunk Mindnyájuknak, és kívánjuk életükre, munkásságukra a Teremtő áldását és sok kegyelmét! 2021. március 15-én Barna Gábor
Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű tudományos pályafutása során a hazai egyházi múzeumok és gyűjtemények megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, különböző kultúrákon, illetve vallásokon átívelő, szakrális tárgyú művészettörténeti könyvei és esszéi, valamint Európa-szerte elismert tudományszervezői és kiállításrendezői munkája elismeréseként dr. Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, művészeti író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Széchenyi-nagydíjat kapott.
Széchenyi-díjban részesült; dr. Perczel András okleveles vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a fehérjekémia és a szerkezeti biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, valamint iskolateremtő kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként, Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az egyetemes és a magyar művészettörténet területén folytatott kiemelkedő színvonalú munkája, mély hivatástudatát megfellebbezhetetlen szakmai tudással ötvöző, könyvek, publikációk és ismeretterjesztő előadások sorát felvonultató életműve elismeréseként dr. Prokopp Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritája, valamint Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az ókori, illetve középkori magyar történelem írott forrásainak kutatása, feltárása és kiadása területén végzett értékőrző munkája, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés keretében megvalósuló, A magyarországi középkori latinság szótára című kötet elkészítésében vállalt kimagasló szerepe elismeréseként dr. Szovák Kornél Fraknói Vilmos-díjas klasszika-filológus, középkorkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete Medievisztika Tanszékének egyetemi docense. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta: Dr. Visegrády Antal András jogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa a jogtudomány számos területére kiterjedő közel öt évtizedes, hazai és nemzetközi szinten egyaránt nagyra becsült kutatói-oktatói munkája, valamint hiánypótló tankönyvek és publikációk sorát magába foglaló, nagy hatású tudományos életműve elismeréseként. MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata kitüntetést kapta dr. Grynaeus András, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára, cserkésztiszt (régész, dendrokronológus), a Magyar Cserkészszövetség rendszerváltoztatást követő újjáalakulásában, illetve a cserkészvezető-képzés kialakításában vállalt szerepe, valamint a cserkészet múltjának feltárása és bemutatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.
A cikk megjelent a Magyar Kurir honlapján: https://www.magyarkurir.hu/hirek/100-eve-szuletett-erdelyi-zsuzsanna-vallasos-nephagyomany-vilaghiru-kutatoja
Hegyet hágék, lőtőt lépék… 100 éve született Erdélyi Zsuzsanna 1921. január 10-én született Erdélyi Zsuzsanna, az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja, aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak idehaza és határainkon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját: a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés történetét is. És ami legalább ennyire fontos: szakma iránti alázatból, emberségből, hűségből, segítőkészségből mindhárman példaképek lehetnek. Az Erdélyi család fontos szerepet játszott a 19-20. század magyar művelődési és tudományos életében. Nagyapja, az Ung megyei Nagykaposon született Erdélyi János (1814‒1868) költő, filozófus, népköltészeti gyűjtő, édesapja Erdélyi Pál (1864-1936) egyetemi tanár, könyvtáros, irodalomtörténész. A magyar-olasz-filozófia szakot végzett, kiválóan zongorázó Erdélyi Zsuzsanna nem néprajzosnak készült. Nagy nyelvtudása révén a külügyminisztérium sajtóosztályán dolgozott annak a kommunista halatomátvétel utáni átszervezéséig. Erdélyi Zsuzsanna 1953-tól Lajtha László népzenei kutatócsoportjának munkatársaként került kapcsolatba a népköltészettel. Már a Néprajzi Múzeumban dolgozott, amikor 1968-ban a Somogy megyei Nagyberényben magnetofonra rögzített egy hosszú imádságot, ami őt e csodálatos szövegvilág felfedezésére sarkallta. Irodalmi folyóirataink, elsősorban az Új Írás, de a Vigilia is, számos cikket közöltek e szövegekről. Ha nincs a nyelv művészeinek, a költőknek elismerése, nem tudható, mi lett volna a kutató és a szövegemlék sorsa. Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Tandori Dezső és sokan mások lelkesült fogadtatása után azonban már nem lehetett figyelmen kívül hagyni Erdélyi Zsuzsanna munkáját. 1971-től 1987-ig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársa volt. Hosszú éveket, évtizedeket töltött terepen, könyvtárakban intenzív kutatómunkával. Munkája révén feltárult a középkori és a barokk vallásos költészet világának az a szelete, amit minálunk a szóbeliség őrzött meg, öregasszonyaink, az „írástudatlanok felelőssége”. Erdélyi Zsuzsanna felismerte, hogy menteni és rögzíteni kell mindent, amit „öregjeink szétmorzsolódó emlékezete” e gazdag szóbeli költészetből őriz, mert ők a műfaj utolsó őrzői. E generáció távozásával ez az imádság-műfaj kihal, mert a 20. század második felében gyökeresen megváltoztak az átörökítés társadalmi körülményei, szükségletei és lehetőségei. Bár csak alkalmanként adott elő egyetemeinken (ELTE, Szeged), nagyhatású publikációival, előadásaival, követők és tanítványok sorát indította el kutatóútjukon. Erdélyi Zsuzsanna tanulmányainak sorában az archaikus imádságok feledésre ítélt szövegeit elemezte interkonfesszionális szemlélettel, európai horizontú történeti és összehasonlító kitekintéssel. Kutatásai példát adtak a szomszéd népek számára is. Felfedezéseiről ma már nemcsak egyetemi tankönyvek adnak számot, hanem Török Erzsi, Jancsó Adrienne, Lovász Irén és Ferencz Éva előadóestjein és hanglemezein széles közönség számára is hozzáférhetővé váltak. Ők voltak azok, akik rendszeresen illusztrálták Erdélyi Zsuzsanna előadásait. Az imádságok legfontosabb témái ‒ Jézus értünk vállalt kínszenvedése, s anyjának, Máriának efölött érzett fájdalma ‒ sokakat megérintettek. A számos nyelvi archaizmust őrző szövegek olykor meghökkentő szürrealista látomások. Máskor nyers realizmust tükröznek, vagy éppen szívet szorító, szemet homályosító érzelmeket mutatnak. Költői eszköztárban gazdag szent szövegek, amelyeket pontosan kell elmondani, vállalva még a kihagyó emlékezetből fakadó torzulásokat is, mert csak betű szerinti áthagyományozott szövegként hatásosak – idézhetjük Erdélyi Zsuzsanna elemzését. Az Istenre hagyatkozás mellett, a teremtmény önhitt magabiztosságával a Gondviselést mágiával befolyásolni akaró ember vágya is bennük van. Meg az együttérző szereteté, amellyel az imádkozó az esendő emberiségért kereszthalált is vállaló Megváltó, s Fia szenvedéseit Anyaként elviselő „Boldogságos Szűzanya Mária” fájdalmát átélte, szemlélte. Együtt szenvedett velük, s ebben a compassioban saját fájdalmait egy kozmikus méretű összefüggésben oldotta fel. A teremtmény itt eggyé válhatott teremtő Istenével. A Hegyet hágék... megjelenése elindított egy sok-sok embert felrázó és megmozgató gyűjtőmozgalmat. Erdélyi Zsuzsanna gyűjtési felhívásaira levelek százai érkeztek a Kárpát-medence és a nagyvilág számos pontjáról nemcsak imádság szövegekkel, hanem vallomásokkal is, lélekben és imádságban egyesítve a szétszabdalt és szétszóródott magyarságot. Minden közép-európai népre és nyelvre kiterjedő, s külföldön is elismert egyéni tudományos teljesítményéért számos elismerést kapott: Népművészeti Európa-díjat, a Pitré Marino-nagydíjat, a Bethlen Gábor-díjat. Munkássága a Magyar Örökség része lett. Kossuth-díjjal tűntették ki, és megkapta a Magyar Művészeti Akadémia ‒ amelynek tagja, tagozatvezetője volt ‒ aranyérmét. Az indulástól tagja volt a Keresztény Értelmiségiek Szövegségének (1989), a Bálint Sándor Magyarságtudományi Szakosztály vezetője. Újraszervezésekor (1999) tagjai közé választotta a Szent István Tudományos Akadémia. Több településen díszpolgárrá választották. Legnagyobb elismerést azonban a körülötte szerveződő fiatalabb pályatársak, költőink és előadóművészeink szeretete és egy nemzet megbecsülése jelenti. Erdélyi Zsuzsannának nagy szerepe volt abban, hogy megjelenhettek Bálint Sándor, Domokos Pál Péter vagy Volly István hézagpótló munkái, hogy Magyarországon az 1970-es évektől kezdve a vallási néprajz a hatóságoktól is megtűrt tudományos diszciplínaként formálódhasson, működhessen. Bálint Sándorral együtt indította el az esztergomi népi vallásosság gyűjteményt, amely ma a Keresztény Múzeum értékes részlege. Hegyet hágék, lőtőt lépék metafora az akadályokon úrrá levő ember képét idézi, aki fáradhatatlanul törekszik célja felé, a nehézségekkel birkózva, azokat legyőzve. Ez a céltudatos, fáradhatatlan munkásság volt jellemző Erdélyi Zsuzsannára is. Sok-sok ezer megtett kilométer, sok önemésztő törődés és fáradság, nekikeseredett versenyfutás az idővel, majd szemrontó és agyzsibbasztó minuciózus filológiai munka, hétköznap és ünnep egybemosása, közben a kötelező munkahelyi penzumok teljesítése, a nagycsalád ellátása – ezek voltak éveken át mindennapjai. A Hegyet hágék, lőtőt lépék könyv címével tehát önmagáról és munkájáról is vall Erdélyi Zsuzsanna. Ilyen munkát csak úgy lehet felvállalni, ha az ember felismeri küldetését. A kutatót ugyanis nemcsak a tudományos kíváncsiság vezérli. Erdélyi Zsuzsanna tudta, hogy az általa gyűjtött és elemzett imádságanyag több mint értékes szöveghagyomány: „Szívet erősítő, lelket könnyebbítő, Istenhez emelő szövegek.” Bennük, mögöttük az Istent kereső, az Istenhez igyekvő, a Nála megnyugvást remélő ember jelenik meg. Már halála után jelent meg dédelgetett terve, a Mária Anya – Mária Anyánk kötete Medgyesy S. Norbert gondozásában, amely Mária alakját mutatja be a népénekek tükrében. Méltó kiegészítője Hetény János A magyarok Máriája című könyvének. Születésének centenáriumán megköszönjük a gondviselő Istennek, hogy nekünk adta Őt, hogy hatalmas kultúrkincset mentett meg áldozatos munkájával, hogy tanulhattunk tőle tudósi alázatot, emberi tartást és kitartást a munkában, szolgáló szeretetet, hűséget és elkötelezettséget a hitben, a magyarság, az Ember és Isten szolgálatában! Élete példája folytatóra, hagyatéka feldolgozóra vár.
Barna Gábor
HÍREK A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉLETÉBŐLA Szent István Tudományos Akadémia tagjai a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségében A Magyar Tudományos Akadémia 2020. júliusi tisztújító közgyűlése az akadémia elnökének megválasztotta Freund Tamást, főtitkárának Kollár Lászlót és élettudományi alelnökévé Kosztolányi György rendes tagot. Mindhárman rendes tagjai a Szent István Tudományos Akadémiának is. Megválasztásukhoz a Szent István Tudományos Akadémia elnöksége és tagsága nevében őszinte szívvel gratulálunk! Felelősségteljes munkájukra kérjük a Teremtő sok-sok áldását! Budapest, 2020. július 17. Barna Gábor főtitkár
Fájdalommal tudatjuk kedves tagtársainkkal, hogy Nemeshegyi Péter SJ, a Szent István Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 2020. június 13-án hajnalban a szentségekkel megerősítve, életének 97. évében elhunyt. Vértesaljai László nekrológja megtalálható: https://www.magyarkurir.hu/hirek/nemeshegyi-peter-sj-atlepett-az-orokkevalosagba
(Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-torok-jozsef-professzor)
Életének 74. évében elhunyt Prof. Dr. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyháztörténésze, volt tanszékvezetője, pápai prelátus, címzetes prépost, az MTA Doktori Tanács tagja, a Szent István Társulat és a Szent István Akadémia tagja. Életrajzáról bővebben ITT olvashat!
Szeretettel felhívjuk tagtársaink figyelmét a nyáron elhunyt tagtársunk, Kajtár István professzor emlékére rendezett pécsi konferenciára. A részletes programfüzetet IDE kattintva tekintheti meg.
2019. október 31. Életének 91. évében, október 27-én elhunyt Dr. Solymos Rezső, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA rendes tagja, címzetes egyetemi tanár, kutatóprofesszor az Erdészeti Tudományos Intézet vezető kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem díszdoktora, a Szombathelyi Erdészeti Rt. igazgatóságának egykori elnöke, az "Erdő" c. folyóirat egykori főszerkesztője, a Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje, a W. L. Pfeil-díj, a bedő Albert díj kitüntetettje, Halogy díszpolgára. Fájdalmas szívvel veszünk búcsút tagtársunktól, aki tanácsaival sokat segített a Szent István Tudományos Akadémia működésének 2016-os megújításában. Nyugodjék békében, imádkozunk lelke üdvéért! Búcsúztatása 2019. november 9-én 11 órakor lesz Budapesten a Magyar Szentek Templomában (Budapest, XI. kerület Magyar Tudósok Körútja 1.). Nyugodjék békében!
2019. szeptember 30. Szeretettel hívjuk a kedves Érdeklődőket az Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában 2. címmel 2019. október 10-11. között megrendezendő 15. Szegedi Vallási Néprajzi Konferenciára. Helyszín: Szeged, SZTE BTK Kari konferenciaterem
és a „Bálint Sándor” terem, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. fszt. A részletes programfüzetet IDE kattintva tekintheti meg.
2019. augusztus 27. Elhunyt Kajtár István jogtörténész professzor, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Nyugodjék békében!
2019. augusztus 21. Őszinte örömmel értesítjük tagjainkat, hogy 2019-ben Szent István napja alkalmából Akadémiánk több tagja kapott magas állami elismerést. A Magyar Érdemrend középkereszt csillaggal kitüntetést vette át Réthelyi Miklós miniszter úr. A Magyar Érdemrend középkeresztet kapta Prokopp Mária professzor asszony. A Magyar Érdemrend tiszti keresztjét kapta Frivaldszky János és Mezei Balázs tagtársunk. A kitüntetetteknek szívből gratulálunk és további életükre, munkájukra Isten áldását kívánjuk!
2019. június 4.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Cultura Christiana díjat adományozott Szelestei Nagy László irodalomtörténésznek, a PPKE BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszéke tanárának, a Szent István Tudományos Akadémia tagjának, a Stephanus-díj idei kitüntetettjének. A magas elismerést Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át június 3-án, Budapesten. A kitüntetéshez őszinte örömmel gratulálunk tagtársunknak, s munkájára, életére Isten gazdag áldását kívánjuk!
Barna Gábor kitüntetése
a Magyar Néprajzi Társaság 131. közgyűlésén, 2019. május 22-én, vette át a Magyar Néprajzi Társaság legmagasabb kitüntetését, a Györffy István emlékérmet Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja és főtitkára. A díjátadón Barna Gábor: „… a világért felelősséget vállaló európai gondolkodó…” Néhány gondolat Bálint Sándor nép- és kultúraszemléletéről, a néprajz feladatáról címmel tartott előadást. Az emlékérmet a Magyar Néprajzi Társaság tagjai kaphatják egy-egy kiemelkedő teljesítményükért vagy egész eddigi munkásságukért. Az emlékérmet Szabó István kiváló művész készítette. Az egyik oldalán Györffy István 1884-1939 felirat és profilportré, a másik oldalán stilizált pávaábrázolás felül felirat: Magyar Néprajzi Társaság.
Megnyílt a 27. Szent István Könyvhét2019. május 13., hétfő Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg a 27. Szent István Könyvhetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápa dísztermében május 13-án. A megnyitón Robert Sarah bíborost és Szelestei Nagy László irodalomtörténészt Stephanus-díjjal tüntették ki.A megjelenteket Farkas Olivér, a Szent István Társulat (SZIT) igazgatója köszöntötte, majd Sarbak Gábor elnök mutatott be néhányat a könyvhét újdonságai közül. Kiemelte közülük a Robert Sarah bíborossal készült beszélgetőkönyvet, A csönd erejét és Szelestei Nagy László 17–18. századi magyarországi művelődésről írt tanulmánykötetét. Idén ugyanis e két szerzőnek adta át Erdő Péter bíboros, prímás, a SZIT fővédője és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke a Stephanus-díjakat. 1992-től 1996-ig docensként oktatott a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalom Tanszékén. 1993-tól könyvtártörténeti szakdolgozatokat vezetett és bírált az OSZK tanfolyamain, a következő év februárjától a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) régi magyar irodalmi szemináriumainak vezetőjeként tevékenykedett. 1996-tól 2017-ig a PPKE Bölcsészettudományi Karának tanára, ugyanezen intézmény Magyar Irodalmi Intézetében 1997 és 2000 között intézetvezető, 1997 és 2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, 2003 és 2005 között Széchenyi István Ösztöndíjas, 2006 és 2009 között dékán. Alapítóként 2012-től 2017. július 31-i nyugdíjazásáig a MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport vezetője volt. Kutatási területe a 16–18. századi magyarországi irodalom és lelkiségtörténet. Számtalan könyv szerkesztője és lektora; tanulmány, cikk, szócikk és recenzió szerzője. Hazai és külföldi konferenciák rendszeres előadója. Munkáságát több kitüntetéssel is elismerték. Szelestei Nagy László a díjat megköszönve elmondta, hogy fokozatosan alakult ki benne az a tudat, hogy a megtartó örökséggel, elsősorban a lelkiségtörténettel kell foglalkoznia. Ezért leginkább azoknak szeretne köszönetet mondani, akiktől ezt a „megtartó és megtartandó örökséget” kapta. Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hazai/megnyilt-27-szent-istvan-konyvhet SZELESTEI NAGY LÁSZLÓ - LAUDÁCIÓ
Prokopp Mária, Akadémiánk rendes tagja, 2019. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén töltötte be 80. életévét.
Ebből az alkalomból 2019. március 22-én pénteken, Esztergomban a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma és a Balassi Bálint Múzeum közös szervezésében tudományos konferenciával köszöntötték az ünnepeltet. Március 25-én, hétfőn az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban mutatták be Prokopp Margit: A Prokopp család története című könyvét, ezt követően pedig köszöntötték Prokopp Mária professzor asszonyt. Majd pedig március 26-án a Képzőművészeti Egyetemen köszöntötték tanítványai, egykori kollégái Prokopp Máriát. A köszöntőkhöz kapcsolódik a Szent István Tudományos Akadémia tagsága és vezetősége is, további életéhez kívánunk az ünnepeltnek jó egészséget, sok kegyelmet!
Őszinte örömmel gratulálunk a Szent István Tudományos Akadémia 2019. március 15. alkalmából kitüntetett tagjainak: Széchenyi-díjat kapott Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke részére a gazdaság- és iparfejlődés, illetve a nemzetközi kapcsolatok és az összehasonlító gazdaságpolitika területén végzett, főként a történelmileg megkésett modernizáció problémáival, valamint a gazdasági növekedési folyamatokkal kapcsolatos, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásai elismeréseként. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Tarjányi Béla szentírástudós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professor emeritusa, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke részére az Újszövetség kutatása és oktatása területén végzett több évtizedes értékes munkája, valamint a II. vatikáni zsinat utáni magyar bibliafordítás elkészültében, illetve határainkon inneni és túli terjesztésében vállalt szerepe elismeréseként.
Nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetését kapta Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalomtudományi Intézete Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Szent István Tudományos Akadémia tagja (1999).
Corvin-lánc kitüntetést vett át 2018. február 12-én Sótonyi Péter orvos, akadémikus, a Szent István Tudományos Akadémia tagja (2008).
Akadémikus társaink magas elismeréséhez a Szent István Tudományos Akadémia tagsága és vezetősége nevében őszinte szívvel gratulálunk, életükre és munkásságukra pedig Isten áldását kérjük!
Székfoglaló ülések
2. RÓZSAFALVI ZSUZSANNA - LAUDÁCIÓ
- Székfoglaló előadás kivonata - Dux László
2. SARKADI NAGY EMESE - LAUDÁCIÓ
1. MEGHÍVÓ 3. VARGA ZS. ANDRÁS - LAUDÁCIÓ
2016.
Kitüntetések, díjak 2016. március 15. alkalmából Széchenyi-díjat kapott Akadémiánk elnöke, Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MTA rendes tagja. 2016. március 18-án Scheiber Sándor-díjban részesült Dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanára, Akadémiánk főtitkára. HÍREK A Szent István Tudományos Akadémia fájdalommal tudatja, hogy Dr. Jobst Kázmér Széchenyi-díjas emeritus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem volt rektorhelyettese, Pécs város díszpolgára, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke, számos tudós társaság tagja, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja életének 92. évében, Pécsett elhunyt. 100 éves a Szent István Tudományos Akadémia A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott centenáriumi ülés keretében ünnepelte fennállása száz évét a Szent István Tudományos Akadémia (SZITA) 2015. december 15-én. Az emlékülés részleteiről ide kattintva olvashat. Új főtitkárt és másodelnököt választott a Szent István Tudományos Akadémia 2016. január 18-án este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartotta tisztújító közgyűlését a Szent István Tudományos Akadémia. Az ülést Erdő Péter bíboros, a testület elnöke és alapszabályának kidolgozója vezette le. A közgyűlés részleteiről ide kattintva olvashat. A Szent István Akadémiáról
Magyarország legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat, Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi A székfoglaló előadások nyilvánosak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Eddig elhangzott előadások: Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent és az előadás címére kattintva letölthetők pdf formátumban. 2003: Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele 2004: Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula Heller György: Vonatok mozgási jelenségeinek vizsgálata, különös tekintettel a fékezés időszakára Móczár László: A társas élet kialakulása a darazsaktól a méhekig 2005: Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete Méhes Károly: Egy újszülött kilátásai 2005-ben
Solymos Rezső:A természetközeli erdő és természtközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika 2007: Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között
Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai
2008: Kuminetz Géza: A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása
2011:
A Szent István Tudományos Akadémia Alapszabálya1.§ Az Akadémia jellege és célja (1) A Szent István Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) tudományos testület, hivatalos egyházi társulás (consociatio publica dioecesana). Folytatója a Csernoch János hercegprmás által 1915-ben alapított Szent István Akadémia tevékenységének. Utóda a Szent István Társulat 1879-ben megalapított Tudományos és Irodalmi Osztályának. (2) Székhelye Budapesten, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található. (Budapest, Veres Pálné utca 24. 1053) (3) Az Akadémia fővédője Magyarország prímása (4) Egyházi főhatósága az Esztergom-Budapesti ordinárius. (CIC 305. kán.) (5) Az Akadémia pecsétje: bélyegző a Szent István Társulat címerképével, a gyöngykörön belül, szalagon körirattal: Szent István Akadémia. (6) Az Akadémia neve latinul: Academia Scientiarum de Sancto Stephano rege nominata 2.§ Az Akadémia a katolikus Egyház jogrendjében jogi személy (CIC 322. kán.) ezért az 1990. évi IV tv. 13. § (3) bek. szerint a bírósági bejegyzés révén a Magyar Köztársaságban is jogi személyiséggel rendelkezik. Működésében megtartja a Katolikus Egyház jogszabályait, különösen az egyházi jogi személyekre és a hivatalos társulásokra vonatkozó kánonjogi előírásokat. 3. § Az Akadémia célja (1) Az Akadémia autonóm testület, mely katolikus szellemű tudományos, irodalmi és művészeti tevékenységével az Egyház apostoli küldetésének gyakorlásában részt vállal. Alapszabályát és az azon végzett változtatásokat az Akadémia tagjainak abszolút többségének kell elfogadnia. Ahhoz, hogy az Alapszabály, ill. annak megváltoztatása hatályba lépjen, az iletékes egyházi hatóság jóváhagyása szükséges. (CIC 305. kán.). Szükség esetén az illetékes egyházi hatóság maga is kezdeményezheti az Alapszabály módosítását.
(2) Az Alapszabály keretein belül a részletkérdések rendezésére a tagok abszolút többsége által elfogadott ügyrend szolgál. Az ügyrendet az egyes tudományos osztályok elnökei koordinálják, módosításnál az osztályok tagjainak többségi szavazata a döntő. Az Alapszabályt kiegészítő ügyrendet és más belső szabályzatokat is, az érvényességéhez szükséges feltételként a közgyűlésnek kell elfogadnia és az egyházi főhatóságnak kell jóváhagynia. 4.§ Az Akadémia költségén kiadott kiadványok címlapján az Akadémia emblémájának kell szerepelnie. 5.§ Az Akadémia működése (1) Az Akadémia a tudományt, az irodalmat és a művészeteket katolikus szellemben, a Katolikus Egyház teljes közösségében levő tudósoknak, íróknak és művészeknek osztályaiba tömörítése által műveli és terjeszti. Munkája során az egyházi tanítóhivatal útmutatása szerint jár el. Erre való tekintettel: a) tiszteleti, rendes és külső tagokat választ; b) teendőinek szabályozására a jelen Alapszabályok keretei között ügyrendet készít; c) tagjainak zárt létszámát megállapítja (összesen: 100 fő, ebből 80 fő rendes tag, 10 fő tiszteleti, 10 fő külső tag); ld. jelen Alapszabály: 9. § (2) bek. d) a tudományos, irodalmi és művészeti ágaknak megfelelő osztályokat szervez, ezekbe tagjait beosztja, ill. beválasztja; e) felolvasások tartása és kiadványok közrebocsátása által a tudományt, az irodalmat és a művészeteket műveli és terjeszti; f) az Akadémia élére elnököt, másodelnököt, főtitkárt, az egyes osztályok élére pedig osztályelnököt választ; az osztályelnök mellett osztálytitkár választható. (CIC 324. kán.) g) saját vagyonáról az Akadémia elnöksége útján intézkedik (CIC 325. kán.). Ennek tagjai a Szent István Akadémia elnöke (és főtitkára), és az Akadémia tagjai által, a maguk köréből titkos szavazással választott további öt tag. Mindaddig, amíg a választandó szám be nem tölthető, az elnökség a betöltött számú tagokkal működik. Ha azonban ezek összlétszáma még az ötöt sem éri el, érvényes határozatot nem hozhatnak. h) Az éves költségvetést és zárszámadást az elnökség mint gazdasági tanács fogadja el, a közgyűlés erősíti meg, és az illetékes egyházi ordinárius hagyja jóvá. Annak keretében a gazdasági igazgató végezhet vagyonkezelői intézkedéseket a kánoni jogszabályok szerint. 6.§ Az Akadémia vezetése (1) Az Akadémia tudományos, irodalmi és művészeti vonatkozású ügyeit saját ügyrendje szerint intézi; (2) vagyona felett az elnökség rendelkezik, és a jóváhagyott költségvetés keretén belül e testület készíti el a főtitkár és a gazdasági igazgató javaslata alapján annak évi költségvetését, valamint vagyonmérlegét, és vizsgálja felül számadásait. A költségvetés és a zárszámadás a közgyűlési megerősítés után az Esztergom-budapesti érsek elé terjesztendő. (3) Az Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma a közgyűlés. (4) Az Akadémia élén az elnök áll, az ügyintézési teendőket a főtitkár látja el. Munkájában segíti és szükség esetén helyettesíti a közgyűlés által választott és a fővédnök által megerősített alelnök. (5) A vezetőség munkáját és az Akadémia egyéb ügyeit az 5 tagú elnökség segíti. (6) Az elnökség megválasztására a közgyűlés jogosult. Ennek részleteit az ügyrendben kell kidolgozni. 7. § Az elnök (1) A közgyűlés az elnök személyére javaslatot tesz. Kinevezésére az Esztergom-Budapesti érsek jogosult. Megbízatása 3 évre szól. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal megújítható. (2) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz. (3) Az elnök gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Irányítási feladatkörében az elnök dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály más feladatkörébe nem utal. Egyes feladatok ellátásával — a közgyűléssel szemben fennálló felelősségének fennmaradása mellett — időlegesen másokat is megbízhat. (4) Meghatározott feladatok ellátására az elnök állandó vagy időleges bizottságokat hozhat létre. (5) Az Akadémia költségvetésén belül a közgyűlés évente meghatározza azt az összeget mellyel az elnök közvetlenül rendelkezik az egyházi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok között. (6) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek, a közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz. 8.§ A főtitkár (1) A közgyűlés a főtitkárt három évre választja meg. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal abszolút többséggel, a továbbiakban kétharmados többséggel újítható meg. (2) A főtitkár tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz. (3) A főtitkár tevékenységi körét és esetleges díjazását az ügyrend szabályozza. 9.§ Az Akadémia tagjai (1) Az Akadémia tagjai az akadémikusok. (2) Az Akadémiának tiszteleti, rendes és külső tagjai vannak; a létszám mindhárom kategóriában zárt. (Rendes tag 80, tiszteleti tag 10, külső tag 10 fő) (3) Akadémiai tagságra legalább 2 rendes tag írásban tehet ajánlást, melyhez csatolni kell a javasolt személy életrajzát és munkásságát dokumentáló iratokat. a) Az Akadémia tiszteleti, külső és rendes tagságára a jelölést a tudományos munkásság és a katolikus tanúságtétel alapján az osztályelnökök végzik testületileg. (4) A tagbeválasztást a közgyűlés titkos szavazással dönti el. Tiszteleti, külső és rendes taggá az válik, akit a közgyűlés legalább kétharmad arányban támogatott és az Esztergom-budapesti érsek megerősített. (5) A külső tagok csak nem magyar állampolgárságúak lehetnek. Választásuk rendje mindenben megegyezik a rendes tagok választásával. (6) A tiszteleti tagok a rendes tagok jogaival bírnak, jelesül az együttes ülésben és osztályüléseken szólás- és szavazatjoguk van, rendes tagokat ajánlhatnak, ezeknek, valamint a tiszteleti tagoknak választásában résztvehetnek, indítványokat tehetnek; de a székfoglaló tartási kötelezettségtől mentesek. (7) Az Akadémia tagjai megválasztásuk után két éven belül kötelesek megtartani székfoglalójukat. A tagsági jogok gyakorlása a székfoglaló megtartásához van kötve. A jelen szabályzat megerősítésével egyidejűleg jóváhagyott tagok kinevezésüktől fogva gyakorolják jogaikat, de a székfoglaló megtartásának kötelezettsége alól nem mentesülnek. a) Különlegesen indokolt esetben a székfoglaló megtartásától — amennyiben ezt a tag kéri, és megfelelő indoklással ellátja,— az elnök felmentést adhat. (8) Az Akadémián szavazati joguk csak a rendes és tiszteleti tagoknak van. (9) Az Akadémia elnöke és osztályelnökei tisztségüknél fogva a Szent István Társulat igazgatóválasztmányának a tagjaivá válnak. b) A Szent István Társulat elnöke, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, amíg e tisztségüket betöltik, hivataluknál fogva az Akadémia tiszteleti tagjai. Ez a tény nem változtat ugyanezeknek a személyeknek az Akadémián más jogcím alapján fennálló esetleges tagságán. (10) Az Apostoli Szentszékhez tartozó Pontificia Accademia magyar tagjai ajánlás nélkül is az Akadémia tagjává választhatók. (11) Az akadémiai tagság másra nem ruházható át. 10.§ Az akadémiai tagság megszűnése (1) Az akadémiai tagság megszűnhet a) halálozás b) kizárás c) kilépés által. (2) Az akadémiai tag kizárását az elnök jelenti be, a kizárás írásbeli indoklásával. (3) Az akadémiai tag kérheti felmentését tagsága alól. Ez esetben indoklás nem szükséges. A kilépést az elnök engedélyezi. 11.§ Az akadémia osztályai (1) Az egyes osztályok élén osztályelnök és osztálytitkár áll, akiket az osztályok tagjai választanak saját tagjaik közül. Megbízatásuk 5 évre szól, mely többször meghosszabbítható. (2) Az egyes osztályok saját hatáskörükben ügyrendet készítenek. (3) Az egyes osztályok munkájuk hatékonyabb végzéséhez tetszőleges számú és tetszőleges létszámú bizottságokat állíthatnak fel, saját hatáskörükben. 12.§ Az Akadémia pénzügyei (1) Az Akadémia összes bevételei az Akadémia központi pénztárába folynak be, kiadásai pedig az Akadémia gazdasági igazgatójának utalványozása alapján a központi pénztáron keresztül történnek. (2) Az Akadémia vagyonmérlegét és zárszámadását az elnök minden évben elkészítteti gazdasági igazgatóval és a közgyűlés által megbízott számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatva, e bizottság jelentésével az Akadémia plenáris ülése (közgyűlése) elé terjeszti. (3) A főtitkár és a gazdasági igazgató minden évben javaslatot tesz az Akadémia költségvetésére az Akadémia saját jövedelmi forrásai erejéig, s azt elfogadás céljából az elnökség elé terjeszti. (4) A főtitkár és a gazdasági igazgató által javasolt és az elnökség által elfogadott költségvetés, valamint a zárszámadás egy példányát az elnök évente felterjeszti az Esztergom-budapesti érseknek jóváhagyásra, egyet pedig az Akadémia irattárában kell elhelyezni. Az elfogadott költségvetésről és zárszámadásról a közgyűlést évente tájékoztatni kell. 13.§ Az Akadémia megszűnése (1) Az Akadémia megszűnését súlyos okból csak az Esztergom-budapesti érsek mondhatja ki, ahol a 320. kánon 2. és 3. bekezdései szerint jár el. a) A megszűnés érdekében legalább 10 tag kérheti rendkívüli közgyűlés összehívását, amelyen részletesen kifejtik a megszűnés indokát. A megszűnés tényét haladéktalanul jelenteni kell az Akadémia egyházi főhatóságának. b) A megszűnt Akadémia javairól az Esztergom-budapesti érsek rendelkezik a szerzett jogok és adományok rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. 14. § Átmeneti rendelkezés Az Akadémia működésének önálló folytatásához az Esztergom-budapesti érsek a jelen Alapszabály jóváhagyásával egyidejűleg az arra érdemes (mellékletben felsorolt) személyeket az Akadémia tagságában megerősíti, az elnököt és a főtitkárt pedig kinevezi. A későbbiek során a taggá válás a 9. § szerinti rendben történik. A fenti Alapszabályt jóváhagyom. Dr. Erdő Péter Esztergom-Budapesti érsek Budapest, 2003. március 10.
Barna Gábor kitüntetése
a Magyar Néprajzi Társaság 131. közgyűlésén, 2019. május 22-én, vette át a Magyar Néprajzi Társaság legmagasabb kitüntetését, a Györffy István emlékérmet Barna Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport vezetője, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja és főtitkára. A díjátadón Barna Gábor: „… a világért felelősséget vállaló európai gondolkodó…” Néhány gondolat Bálint Sándor nép- és kultúraszemléletéről, a néprajz feladatáról címmel tartott előadást. Az emlékérmet a Magyar Néprajzi Társaság tagjai kaphatják egy-egy kiemelkedő teljesítményükért vagy egész eddigi munkásságukért. Az emlékérmet Szabó István kiváló művész készítette. Az egyik oldalán Györffy István 1884-1939 felirat és profilportré, a másik oldalán stilizált pávaábrázolás felül felirat: Magyar Néprajzi Társaság.
|