bemutatkozas
tortenetunk
rendezvenyek
szentistvan
stephanus_alapitvany
cimunk
hasznoslinkek

konyvhet2016

kurir

apor
Szent István Akadémia

HÍREK A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉLETÉBŐL

Székfoglaló ülések

  • 2016. május 2-án 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28. II. emelet) „Fitokémiai karakter és allelopátiás potenciál” címmel tartotta meg székfoglaló előadását Szabó László Gyula professzor, akadémikus tagtársunk.  
  1. MEGHÍVÓ
  2. LAUDÁCIÓ
  • 2016. március 7-én hétfőn, 17.00 órakor Fröhlich Ida professzor asszony (PPKE) megtartotta székfoglalóját A qumráni közösség spirituális liturgiája címmel. Az ülésen elnökölt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke. Fröhlich Ida laudációját Barna Gábor, akadémiánk főtitkára tartotta.
  1. MEGHÍVÓ
  2. LAUDÁCIÓ

Kitüntetések, díjak

2016. március 15. alkalmából Széchenyi-díjat kapott Akadémiánk elnöke, Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MTA rendes tagja.

2016. március 18-án Scheiber Sándor-díjban részesült Dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanára, Akadémiánk főtitkára.


Rendkívüli taggyűlés

A Szent István Tudományos Akadémián folytatódik a tisztújítás. Az osztályelnököket és osztálytitkárokat választó taggyűlést 2016. április 29-én pénteken, 14.00 órakor tartjuk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28. II. emelet). Kérem, a jelöléseket 2016. április 15-ig eljuttatni Barna Gábor főtitkár e-mail címére: gaborbarna@gmail.com


100 éves a Szent István Tudományos Akadémia

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott centenáriumi ülés keretében ünnepelte fennállása száz évét a Szent István Tudományos Akadémia (SZITA) 2015. december 15-én. Az emlékülés részleteiről ide kattintva olvashat.

Új főtitkárt és másodelnököt választott a Szent István Tudományos Akadémia

2016. január 18-án este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartotta tisztújító közgyűlését a Szent István Tudományos Akadémia. Az ülést Erdő Péter bíboros, a testület elnöke és alapszabályának kidolgozója vezette le. A közgyűlés részleteiről ide kattintva olvashat.


A Szent István Akadémiáról

Magyarország legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat, Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi 1935 ápr. 28. Budapest. A Szent István Akadémia közgyűlése, II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója alkalmából Viszonta Gyula elnöklete alatt. műhelye legyen. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta: a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át Szent István Akadémia néven önálló intézménnyé. Az így létrejött - a Szent István Társulattal változatlanul szoros kapcsolatban maradó - tudós testület a két világháború közötti időszakban a magyar tudományos közélet egyik meghatározó tényezője lett, kitűnő együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb tudományos társulatokkal, társaságokkal. Akkoriban csak egyetlen tudományos akadémia működött, a Magyar Tudományos Akadémia, a Széchenyi István által létrehozott tudós  testület. A Szent István Akadémia volt a második, tagjai ugyanúgy használhatták az akadémikus címet, mint az MTA tagjai. A kommunizmus éveiben kényszerű elhallgatásra ítéltetett, bár nem szűnt meg, nem oszlatták fel. Csupán a rendszerváltozást követő években nyílt A Szent István Akadémia XXV. ünnepi ülése a Szent István Társulat budapesti székházának dísztermében 1941. december 14-én .meg a lehetőség az egykori nagy múltú intézmény megújítására. E munkában a szervezést irányító főtitkár nagy segítséget kapott Erdő Péter professzortól, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkori rektorától, aki 2003. január 11-én Magyarország prímás érsekeként átvette elődje, egyben a Szent István Akadémia fővédője, Paskai László bíboros, prímás székét. Erdő Péter még a kilencvenes években kidolgozta az Akadémia alapszabályát. Javaslatára az akadémia mindenkori taglétszámát százban határozták meg. Közülük nyolcvan rendes tag, tíz tiszteletbeli, tíz pedig külföldön élő magyar tudós.
A Szent István Akadémia célja, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően mozdítsa elő a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.  

 A székfoglaló előadások nyilvánosak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Eddig elhangzott előadások: Dr. Erdő Péter székfoglaló előadása a Szent István Akadémián

Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent és az előadás címére kattintva letölthetők pdf formátumban.

2003:

Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele

Bolberitz Pál : A magyar filozófia kezdetei - Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" című művében

2004:

Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében

Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban

Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról

Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia

Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula

Heller György: Vonatok mozgási jelenségeinek vizsgálata, különös tekintettel a fékezés időszakára

Móczár László: A társas élet kialakulása a darazsaktól a méhekig

2005:

Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete

Méhes Károly: Egy újszülött kilátásai 2005-ben

Solymos Rezső:A természetközeli erdő és természtközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe
Magyarország 21. századi erdőstratégiájában

Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika

2007:

Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között

Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai

Kunszt György: A szakrális építészet hermeneutikájáról

2008: 

Kellermayer Miklós: Az élő sejt

Kuminetz Géza: A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében 

Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása

2011:

Bognár Sándor: A bábaképző intézet szülészetétől az egyetemi katedráig

 

 

A Szent István Tudományos Akadémia Alapszabálya

 1.§

Az Akadémia jellege és célja

(1) A Szent István Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) tudományos testület, hivatalos egyházi társulás (consociatio publica dioecesana). Folytatója a Csernoch János hercegprmás által 1915-ben alapított Szent István Akadémia tevékenységének. Utóda a Szent István Társulat 1879-ben megalapított Tudományos és Irodalmi Osztályának.

(2) Székhelye Budapesten, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található. (Budapest, Veres Pálné utca 24. 1053)

(3) Az Akadémia fővédője Magyarország prímása

(4) Egyházi főhatósága az Esztergom-Budapesti ordinárius. (CIC 305. kán.)

(5) Az Akadémia pecsétje: bélyegző a Szent István Társulat címerképével, a gyöngykörön belül, szalagon körirattal: Szent István Akadémia.

(6) Az Akadémia neve latinul: Academia Scientiarum de Sancto Stephano rege nominata

2.§

Az Akadémia a katolikus Egyház jogrendjében jogi személy (CIC 322. kán.) ezért az 1990. évi IV tv. 13. § (3) bek. szerint a bírósági bejegyzés révén a Magyar Köztársaságban is jogi személyiséggel rendelkezik. Működésében megtartja a Katolikus Egyház jogszabályait, különösen az egyházi jogi személyekre és a hivatalos társulásokra vonatkozó kánonjogi előírásokat.

3. §

Az Akadémia célja

(1) Az Akadémia autonóm testület, mely katolikus szellemű tudományos, irodalmi és művészeti tevékenységével az Egyház apostoli küldetésének gyakorlásában részt vállal. Alapszabályát és az azon végzett változtatásokat az Akadémia tagjainak abszolút többségének kell elfogadnia. Ahhoz, hogy az Alapszabály, ill. annak megváltoztatása hatályba lépjen, az iletékes egyházi hatóság jóváhagyása szükséges. (CIC 305. kán.). Szükség esetén az illetékes egyházi hatóság maga is kezdeményezheti az Alapszabály módosítását.

 

(2) Az Alapszabály keretein belül a részletkérdések rendezésére a tagok abszolút többsége által elfogadott ügyrend szolgál. Az ügyrendet az egyes tudományos osztályok elnökei koordinálják, módosításnál az osztályok tagjainak többségi szavazata a döntő. Az Alapszabályt kiegészítő ügyrendet és más belső szabályzatokat is, az érvényességéhez szükséges feltételként a közgyűlésnek kell elfogadnia és az egyházi főhatóságnak kell jóváhagynia.

4.§

Az Akadémia költségén kiadott kiadványok címlapján az Akadémia emblémájának kell szerepelnie.

5.§

Az Akadémia működése

(1) Az Akadémia a tudományt, az irodalmat és a művészeteket katolikus szellemben, a Katolikus Egyház teljes közösségében levő tudósoknak, íróknak és művészeknek osztályaiba tömörítése által műveli és terjeszti. Munkája során az egyházi tanítóhivatal útmutatása szerint jár el.

Erre való tekintettel:

a) tiszteleti, rendes és külső tagokat választ;

b) teendőinek szabályozására a jelen Alapszabályok keretei között ügyrendet készít;

c) tagjainak zárt létszámát megállapítja (összesen: 100 fő, ebből 80 fő rendes tag, 10 fő tiszteleti, 10 fő külső tag); ld. jelen Alapszabály: 9. § (2) bek.

d) a tudományos, irodalmi és művészeti ágaknak megfelelő osztályokat szervez, ezekbe tagjait beosztja, ill. beválasztja;

e) felolvasások tartása és kiadványok közrebocsátása által a tudományt, az irodalmat és a művészeteket műveli és terjeszti;

f) az Akadémia élére elnököt, másodelnököt, főtitkárt, az egyes osztályok élére pedig osztályelnököt választ; az osztályelnök mellett osztálytitkár választható. (CIC 324. kán.)

g) saját vagyonáról az Akadémia elnöksége útján intézkedik (CIC 325. kán.). Ennek tagjai a Szent István Akadémia elnöke (és főtitkára), és az Akadémia tagjai által, a maguk köréből titkos szavazással választott további öt tag. Mindaddig, amíg a választandó szám be nem tölthető, az elnökség a betöltött számú tagokkal működik. Ha azonban ezek összlétszáma még az ötöt sem éri el, érvényes határozatot nem hozhatnak.

h) Az éves költségvetést és zárszámadást az elnökség mint gazdasági tanács fogadja el, a közgyűlés erősíti meg, és az illetékes egyházi ordinárius hagyja jóvá. Annak keretében a gazdasági igazgató végezhet vagyonkezelői intézkedéseket a kánoni jogszabályok szerint.

6.§

Az Akadémia vezetése

(1) Az Akadémia tudományos, irodalmi és művészeti vonatkozású ügyeit saját ügyrendje szerint intézi;

(2) vagyona felett az elnökség rendelkezik, és a jóváhagyott költségvetés keretén belül e testület készíti el a főtitkár és a gazdasági igazgató javaslata alapján annak évi költségvetését, valamint vagyonmérlegét, és vizsgálja felül számadásait. A költségvetés és a zárszámadás a közgyűlési megerősítés után az Esztergom-budapesti érsek elé terjesztendő.

(3) Az Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma a közgyűlés.

(4) Az Akadémia élén az elnök áll, az ügyintézési teendőket a főtitkár látja el. Munkájában segíti és szükség esetén helyettesíti a közgyűlés által választott és a fővédnök által megerősített alelnök.

(5) A vezetőség munkáját és az Akadémia egyéb ügyeit az 5 tagú elnökség segíti.

(6) Az elnökség megválasztására a közgyűlés jogosult. Ennek részleteit az ügyrendben kell kidolgozni.

7. §

Az elnök

(1) A közgyűlés az elnök személyére javaslatot tesz. Kinevezésére az Esztergom-Budapesti érsek jogosult. Megbízatása 3 évre szól. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal megújítható.

(2) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

(3) Az elnök gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Irányítási feladatkörében az elnök dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály más feladatkörébe nem utal. Egyes feladatok ellátásával — a közgyűléssel szemben fennálló felelősségének fennmaradása mellett — időlegesen másokat is megbízhat.

(4) Meghatározott feladatok ellátására az elnök állandó vagy időleges bizottságokat hozhat létre.

(5) Az Akadémia költségvetésén belül a közgyűlés évente meghatározza azt az összeget mellyel az elnök közvetlenül rendelkezik az egyházi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok között.

(6) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek, a közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

8.§

A főtitkár

(1) A közgyűlés a főtitkárt három évre választja meg. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal abszolút többséggel, a továbbiakban kétharmados többséggel újítható meg.

(2) A főtitkár tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

(3) A főtitkár tevékenységi körét és esetleges díjazását az ügyrend szabályozza.

9.§

Az Akadémia tagjai

(1) Az Akadémia tagjai az akadémikusok.

(2) Az Akadémiának tiszteleti, rendes és külső tagjai vannak; a létszám mindhárom kategóriában zárt. (Rendes tag 80, tiszteleti tag 10, külső tag 10 fő)

(3) Akadémiai tagságra legalább 2 rendes tag írásban tehet ajánlást, melyhez csatolni kell a javasolt személy életrajzát és munkásságát dokumentáló iratokat.

a) Az Akadémia tiszteleti, külső és rendes tagságára a jelölést a tudományos munkásság és a katolikus tanúságtétel alapján az osztályelnökök végzik testületileg.

(4) A tagbeválasztást a közgyűlés titkos szavazással dönti el. Tiszteleti, külső és rendes taggá az válik, akit a közgyűlés legalább kétharmad arányban támogatott és az Esztergom-budapesti érsek megerősített.

(5) A külső tagok csak nem magyar állampolgárságúak lehetnek. Választásuk rendje mindenben megegyezik a rendes tagok választásával.

(6) A tiszteleti tagok a rendes tagok jogaival bírnak, jelesül az együttes ülésben és osztályüléseken szólás- és szavazatjoguk van, rendes tagokat ajánlhatnak, ezeknek, valamint a tiszteleti tagoknak választásában résztvehetnek, indítványokat tehetnek; de a székfoglaló tartási kötelezettségtől mentesek.

(7) Az Akadémia tagjai megválasztásuk után két éven belül kötelesek megtartani székfoglalójukat. A tagsági jogok gyakorlása a székfoglaló megtartásához van kötve. A jelen szabályzat megerősítésével egyidejűleg jóváhagyott tagok kinevezésüktől fogva gyakorolják jogaikat, de a székfoglaló megtartásának kötelezettsége alól nem mentesülnek.

a) Különlegesen indokolt esetben a székfoglaló megtartásától — amennyiben ezt a tag kéri, és megfelelő indoklással ellátja,— az elnök felmentést adhat.

(8) Az Akadémián szavazati joguk csak a rendes és tiszteleti tagoknak van.

(9) Az Akadémia elnöke és osztályelnökei tisztségüknél fogva a Szent István Társulat igazgatóválasztmányának a tagjaivá válnak.

b) A Szent István Társulat elnöke, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, amíg e tisztségüket betöltik, hivataluknál fogva az Akadémia tiszteleti tagjai. Ez a tény nem változtat ugyanezeknek a személyeknek az Akadémián más jogcím alapján fennálló esetleges tagságán.

(10) Az Apostoli Szentszékhez tartozó Pontificia Accademia magyar tagjai ajánlás nélkül is az Akadémia tagjává választhatók.

(11) Az akadémiai tagság másra nem ruházható át.

10.§

Az akadémiai tagság megszűnése

(1) Az akadémiai tagság megszűnhet

a) halálozás

b) kizárás

c) kilépés által.

(2) Az akadémiai tag kizárását az elnök jelenti be, a kizárás írásbeli indoklásával.

(3) Az akadémiai tag kérheti felmentését tagsága alól. Ez esetben indoklás nem szükséges. A kilépést az elnök engedélyezi.

11.§

Az akadémia osztályai

(1) Az egyes osztályok élén osztályelnök és osztálytitkár áll, akiket az osztályok tagjai választanak saját tagjaik közül. Megbízatásuk 5 évre szól, mely többször meghosszabbítható.

(2) Az egyes osztályok saját hatáskörükben ügyrendet készítenek.

(3) Az egyes osztályok munkájuk hatékonyabb végzéséhez tetszőleges számú és tetszőleges létszámú bizottságokat állíthatnak fel, saját hatáskörükben.

12.§

Az Akadémia pénzügyei

(1) Az Akadémia összes bevételei az Akadémia központi pénztárába folynak be, kiadásai pedig az Akadémia gazdasági igazgatójának utalványozása alapján a központi pénztáron keresztül történnek.

(2) Az Akadémia vagyonmérlegét és zárszámadását az elnök minden évben elkészítteti gazdasági igazgatóval és a közgyűlés által megbízott számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatva, e bizottság jelentésével az Akadémia plenáris ülése (közgyűlése) elé terjeszti.

(3) A főtitkár és a gazdasági igazgató minden évben javaslatot tesz az Akadémia költségvetésére az Akadémia saját jövedelmi forrásai erejéig, s azt elfogadás céljából az elnökség elé terjeszti.

(4) A főtitkár és a gazdasági igazgató által javasolt és az elnökség által elfogadott költségvetés, valamint a zárszámadás egy példányát az elnök évente felterjeszti az Esztergom-budapesti érseknek jóváhagyásra, egyet pedig az Akadémia irattárában kell elhelyezni. Az elfogadott költségvetésről és zárszámadásról a közgyűlést évente tájékoztatni kell.

13.§

Az Akadémia megszűnése

(1) Az Akadémia megszűnését súlyos okból csak az Esztergom-budapesti érsek mondhatja ki, ahol a 320. kánon 2. és 3. bekezdései szerint jár el.

a) A megszűnés érdekében legalább 10 tag kérheti rendkívüli közgyűlés összehívását, amelyen részletesen kifejtik a megszűnés indokát. A megszűnés tényét haladéktalanul jelenteni kell az Akadémia egyházi főhatóságának.

b) A megszűnt Akadémia javairól az Esztergom-budapesti érsek rendelkezik a szerzett jogok és adományok rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.

14. §

Átmeneti rendelkezés

Az Akadémia működésének önálló folytatásához az Esztergom-budapesti érsek a jelen Alapszabály jóváhagyásával egyidejűleg az arra érdemes (mellékletben felsorolt) személyeket az Akadémia tagságában megerősíti, az elnököt és a főtitkárt pedig kinevezi. A későbbiek során a taggá válás a 9. § szerinti rendben történik.

A fenti Alapszabályt jóváhagyom.

Dr. Erdő Péter

Esztergom-Budapesti érsek

Budapest, 2003. március 10. 

Szent István Társulat
1053 Budapest Veres Pálné u. 24.
E-mail: szit@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-6957
Stephanus Könyvesház
1053 Budapest Kossuth Lajos u. 1.
E-mail: konyveshaz@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-0567
ekonyvtar
sajtoszoba
A Szent István Társulat folyóiratai:
foly_teologia
foly_communio
foly_katolikuspedagogia
foly_szocialpedagogia
foly_foliatheologica
foly_miscellanea

hirlevel
aruhaz
konyvklub
boltjaink