Öt éves a Katolikus Caritas orvosmissziója. Áldozatos munkájukhoz szeretettel gratulálunk és köszöntjük az Orvos Misszió vezetőjét, tagtársunkat, Vojcek Lászlót és az orvoscsoport minden tagját. Munkájukhoz sok energiát, életükre, tevékenységükre Isten áldását kérjük!  

 

 

Kitüntetések 2022. március 15. alkalmából

 

 

 

 

Kérjük, hogy az esetlegesen virágra szánt összeggel támogassák a szentföldi keresztényeket a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága révén (Terra Sancta Alapítvány, számlaszám: 10300002-10656623-49020019).

 

 

 

Dr. Barna Gábor kitüntetése

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság 2021 szeptemberi közgyűlésén Barna Gábort újabb ciklusra alelnökévé választotta.

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozata 2021-ben Erdélyi Zsuzsanna-díjban részesítette Barna Gábor néprajzkutatót, professor emeritust, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát.

A kitüntetett méltatása: „Dr. Barna Gábor a hazai vallási-néprajzi kutatások iskolateremtő tanáregyénisége. A magyar nép lelkiségi életének, a népi szakralitásnak, a népi szakralitás egyéni és közösségi formáinak avatott kutatója. Szülőföldhöz, hazához és közösséghez mindenkor hű tudományos szakember, generációk közötti erős kapcsot építő tanárember. Míves és nagy fontosságú publikációk szerzője. E díj névadójának méltó követőjeként, a magyar népi kultúra szellemi és közösségi értékeinek kimagasló feltárójaként, megismertetőjeként és elemzőjeként részesül az Erdélyi Zsuzsanna-díjban.”

(Erdélyi Zsuzsanna [1921-2015] születésének centenáriumára emlékezett a magyar tudományos és művészeti világ ebben az évben. Erdélyi Zsuzsanna az archaikus népi imádságok szorgalmas gyűjtőjeként és műfaji leírójaként vált a 20. század hazai művelődés megkerülhetetlen alkotójává. Tagja volt 1999-től a Szent István Tudományos Akadémiának.)

 

 

Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott Körmendy Kinga, a város történetének kutatója

Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Szent István Tudományos Akadémia több tagja magas kitüntetésben részesült! Szívből gratulálunk Mindnyájuknak, és kívánjuk életükre, munkásságukra a Teremtő áldását és sok kegyelmét!

2021. március 15-én

Barna Gábor

 

Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű tudományos pályafutása során a hazai egyházi múzeumok és gyűjtemények megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, különböző kultúrákon, illetve vallásokon átívelő, szakrális tárgyú művészettörténeti könyvei és esszéi, valamint Európa-szerte elismert tudományszervezői és kiállításrendezői munkája elismeréseként dr. Dávid Katalin Széchenyi-díjas művészettörténész, művészeti író, a  Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Széchenyi-nagydíjat kapott.

 

Széchenyi-díjban részesült;

dr. Perczel András okleveles vegyész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézete Szerves Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a fehérjekémia és a szerkezeti biológia területén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, valamint iskolateremtő kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként,

Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az  egyetemes és a  magyar művészettörténet területén folytatott kiemelkedő színvonalú munkája, mély hivatástudatát megfellebbezhetetlen szakmai tudással ötvöző, könyvek, publikációk és ismeretterjesztő előadások sorát felvonultató életműve elismeréseként dr. Prokopp Mária művészettörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritája,

valamint Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az  ókori, illetve középkori magyar történelem írott forrásainak kutatása, feltárása és kiadása területén végzett értékőrző munkája, valamint a  nemzetközi tudományos együttműködés keretében megvalósuló, A  magyarországi középkori latinság szótára című kötet elkészítésében vállalt kimagasló szerepe elismeréseként dr. Szovák Kornél Fraknói Vilmos-díjas klasszika-filológus, középkorkutató, a  Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete Medievisztika Tanszékének egyetemi docense.

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta: Dr. Visegrády Antal András jogász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa a jogtudomány számos területére kiterjedő közel öt évtizedes, hazai és nemzetközi szinten egyaránt nagyra becsült kutatói-oktatói munkája, valamint hiánypótló tankönyvek és publikációk sorát magába foglaló, nagy hatású tudományos életműve elismeréseként.

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT polgári tagozata kitüntetést kapta dr. Grynaeus András, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára, cserkésztiszt (régész, dendrokronológus), a Magyar Cserkészszövetség rendszerváltoztatást követő újjáalakulásában, illetve a cserkészvezető-képzés kialakításában vállalt szerepe, valamint a cserkészet múltjának feltárása és bemutatása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

 

 

A cikk megjelent a Magyar Kurir honlapján: 

https://www.magyarkurir.hu/hirek/100-eve-szuletett-erdelyi-zsuzsanna-vallasos-nephagyomany-vilaghiru-kutatoja

 

Hegyet hágék, lőtőt lépék…

100 éve született Erdélyi Zsuzsanna

1921. január 10-én született Erdélyi Zsuzsanna, az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja, aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak idehaza és határainkon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját: a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés történetét is. És ami legalább ennyire fontos: szakma iránti alázatból, emberségből, hűségből, segítőkészségből mindhárman példaképek lehetnek.

Az Erdélyi család fontos szerepet játszott a 19-20. század magyar művelődési és tudományos életében. Nagyapja, az Ung megyei Nagykaposon született Erdélyi János (1814‒1868) költő, filozófus, népköltészeti gyűjtő, édesapja Erdélyi Pál (1864-1936) egyetemi tanár, könyvtáros, irodalomtörténész. A magyar-olasz-filozófia szakot végzett, kiválóan zongorázó Erdélyi Zsuzsanna nem néprajzosnak készült. Nagy nyelvtudása révén a külügyminisztérium sajtóosztályán dolgozott annak a kommunista halatomátvétel utáni átszervezéséig.

Erdélyi Zsuzsanna 1953-tól Lajtha László népzenei kutatócsoportjának munkatársaként került kapcsolatba a népköltészettel. Már a Néprajzi Múzeumban dolgozott, amikor 1968-ban a Somogy megyei Nagyberényben magnetofonra rögzített egy hosszú imádságot, ami őt e csodálatos szövegvilág felfedezésére sarkallta. Irodalmi folyóirataink, elsősorban az Új Írás, de a Vigilia is, számos cikket közöltek e szövegekről. Ha nincs a nyelv művészeinek, a költőknek elismerése, nem tudható, mi lett volna a kutató és a szövegemlék sorsa. Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Tandori Dezső és sokan mások lelkesült fogadtatása után azonban már nem lehetett figyelmen kívül hagyni Erdélyi Zsuzsanna munkáját. 1971-től 1987-ig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársa volt.

Hosszú éveket, évtizedeket töltött terepen, könyvtárakban intenzív kutatómunkával. Munkája révén feltárult a középkori és a barokk vallásos költészet világának az a szelete, amit minálunk a szóbeliség őrzött meg, öregasszonyaink, az „írástudatlanok felelőssége”. Erdélyi Zsuzsanna felismerte, hogy menteni és rögzíteni kell mindent, amit „öregjeink szétmorzsolódó emlékezete” e gazdag szóbeli költészetből őriz, mert ők a műfaj utolsó őrzői. E generáció távozásával ez az imádság-műfaj kihal, mert a 20. század második felében gyökeresen megváltoztak az átörökítés társadalmi körülményei, szükségletei és lehetőségei. Bár csak alkalmanként adott elő egyetemeinken (ELTE, Szeged), nagyhatású publikációival, előadásaival, követők és tanítványok sorát indította el kutatóútjukon.

Erdélyi Zsuzsanna tanulmányainak sorában az archaikus imádságok feledésre ítélt szövegeit elemezte interkonfesszionális szemlélettel, európai horizontú történeti és összehasonlító kitekintéssel. Kutatásai példát adtak a szomszéd népek számára is. Felfedezéseiről ma már nemcsak egyetemi tankönyvek adnak számot, hanem Török Erzsi, Jancsó Adrienne, Lovász Irén és Ferencz Éva előadóestjein és hanglemezein széles közönség számára is hozzáférhetővé váltak. Ők voltak azok, akik rendszeresen illusztrálták Erdélyi Zsuzsanna előadásait.

Az imádságok legfontosabb témái ‒ Jézus értünk vállalt kínszenvedése, s anyjának, Máriának efölött érzett fájdalma ‒ sokakat megérintettek. A számos nyelvi archaizmust őrző szövegek olykor meghökkentő szürrealista látomások. Máskor nyers realizmust tükröznek, vagy éppen szívet szorító, szemet homályosító érzelmeket mutatnak. Költői eszköztárban gazdag szent szövegek, amelyeket pontosan kell elmondani, vállalva még a kihagyó emlékezetből fakadó torzulásokat is, mert csak betű szerinti áthagyományozott szövegként hatásosak – idézhetjük Erdélyi Zsuzsanna elemzését. Az Istenre hagyatkozás mellett, a teremtmény önhitt magabiztosságával a Gondviselést mágiával befolyásolni akaró ember vágya is bennük van. Meg az együttérző szereteté, amellyel az imádkozó az esendő emberiségért kereszthalált is vállaló Megváltó, s Fia szenvedéseit Anyaként elviselő „Boldogságos Szűzanya Mária” fájdalmát átélte, szemlélte. Együtt szenvedett velük, s ebben a compassioban saját fájdalmait egy kozmikus méretű összefüggésben oldotta fel. A teremtmény itt eggyé válhatott teremtő Istenével.

A Hegyet hágék... megjelenése elindított egy sok-sok embert felrázó és megmozgató gyűjtőmozgalmat. Erdélyi Zsuzsanna gyűjtési felhívásaira levelek százai érkeztek a Kárpát-medence és a nagyvilág számos pontjáról nemcsak imádság szövegekkel, hanem vallomásokkal is, lélekben és imádságban egyesítve a szétszabdalt és szétszóródott magyarságot.

Minden közép-európai népre és nyelvre kiterjedő, s külföldön is elismert egyéni tudományos teljesítményéért számos elismerést kapott: Népművészeti Európa-díjat, a Pitré Marino-nagydíjat, a Bethlen Gábor-díjat. Munkássága a Magyar Örökség része lett. Kossuth-díjjal tűntették ki, és megkapta a Magyar Művészeti Akadémia ‒ amelynek tagja, tagozatvezetője volt ‒ aranyérmét. Az indulástól tagja volt a Keresztény Értelmiségiek Szövegségének (1989), a Bálint Sándor Magyarságtudományi Szakosztály vezetője. Újraszervezésekor (1999) tagjai közé választotta a Szent István Tudományos Akadémia. Több településen díszpolgárrá választották. Legnagyobb elismerést azonban a körülötte szerveződő fiatalabb pályatársak, költőink és előadóművészeink szeretete és egy nemzet megbecsülése jelenti.

Erdélyi Zsuzsannának nagy szerepe volt abban, hogy megjelenhettek Bálint Sándor, Domokos Pál Péter vagy Volly István hézagpótló munkái, hogy Magyarországon az 1970-es évektől kezdve a vallási néprajz a hatóságoktól is megtűrt tudományos diszciplínaként formálódhasson, működhessen. Bálint Sándorral együtt indította el az esztergomi népi vallásosság gyűjteményt, amely ma a Keresztény Múzeum értékes részlege.

Hegyet hágék, lőtőt lépék metafora az akadályokon úrrá levő ember képét idézi, aki fáradhatatlanul törekszik célja felé, a nehézségekkel birkózva, azokat legyőzve. Ez a céltudatos, fáradhatatlan munkásság volt jellemző Erdélyi Zsuzsannára is. Sok-sok ezer megtett kilométer, sok önemésztő törődés és fáradság, nekikeseredett versenyfutás az idővel, majd szemrontó és agyzsibbasztó minuciózus filológiai munka, hétköznap és ünnep egybemosása, közben a kötelező munkahelyi penzumok teljesítése, a nagycsalád ellátása – ezek voltak éveken át mindennapjai. A Hegyet hágék, lőtőt lépék könyv címével tehát önmagáról és munkájáról is vall Erdélyi Zsuzsanna. Ilyen munkát csak úgy lehet felvállalni, ha az ember felismeri küldetését. A kutatót ugyanis nemcsak a tudományos kíváncsiság vezérli. Erdélyi Zsuzsanna tudta, hogy az általa gyűjtött és elemzett imádságanyag több mint értékes szöveghagyomány: „Szívet erősítő, lelket könnyebbítő, Istenhez emelő szövegek.” Bennük, mögöttük az Istent kereső, az Istenhez igyekvő, a Nála megnyugvást remélő ember jelenik meg. Már halála után jelent meg dédelgetett terve, a Mária Anya – Mária Anyánk kötete Medgyesy S. Norbert gondozásában, amely Mária alakját mutatja be a népénekek tükrében. Méltó kiegészítője Hetény János A magyarok Máriája című könyvének.

Születésének centenáriumán megköszönjük a gondviselő Istennek, hogy nekünk adta Őt, hogy hatalmas kultúrkincset mentett meg áldozatos munkájával, hogy tanulhattunk tőle tudósi alázatot, emberi tartást és kitartást a munkában, szolgáló szeretetet, hűséget és elkötelezettséget a hitben, a magyarság, az Ember és Isten szolgálatában!

Élete példája folytatóra, hagyatéka feldolgozóra vár.

 

Barna Gábor

 

---

HÍREK A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉLETÉBŐL

A Szent István Tudományos Akadémia tagjai

a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségében

A Magyar Tudományos Akadémia 2020. júliusi tisztújító közgyűlése az akadémia elnökének megválasztotta Freund Tamást, főtitkárának Kollár Lászlót és élettudományi alelnökévé Kosztolányi György rendes tagot. Mindhárman rendes tagjai a Szent István Tudományos Akadémiának is.

Megválasztásukhoz a Szent István Tudományos Akadémia elnöksége és tagsága nevében őszinte szívvel gratulálunk! Felelősségteljes munkájukra kérjük a Teremtő sok-sok áldását!

Budapest, 2020. július 17.

                                                                                              Barna Gábor

                                                                                              főtitkár

 

 

Fájdalommal tudatjuk kedves tagtársainkkal, hogy Nemeshegyi Péter SJ, a Szent István Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 2020. június 13-án hajnalban a szentségekkel megerősítve, életének 97. évében elhunyt.

Vértesaljai László nekrológja megtalálható:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/nemeshegyi-peter-sj-atlepett-az-orokkevalosagba

 

Török József atya lelki üdvéért Máriaremetén 2020. február 8-án, fél 11-kor mutatnak be gyászmisét. 

(Forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-torok-jozsef-professzor)

 

 

 

 

 

 

 

Életének 74. évében elhunyt Prof. Dr. Török József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának egyháztörténésze, volt tanszékvezetője, pápai prelátus, címzetes prépost, az MTA Doktori Tanács tagja, a Szent István Társulat és a Szent István Akadémia tagja. 

Életrajzáról bővebben ITT olvashat!

 

Szeretettel felhívjuk tagtársaink figyelmét a nyáron elhunyt tagtársunk, Kajtár István professzor emlékére rendezett pécsi konferenciára.

A részletes programfüzetet IDE kattintva tekintheti meg.

 

2019. október 31.

Életének 91. évében, október 27-én elhunyt Dr. Solymos Rezső, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA rendes tagja, címzetes egyetemi tanár, kutatóprofesszor az Erdészeti Tudományos Intézet vezető kutatója, a Nyugat-magyarországi Egyetem díszdoktora, a Szombathelyi Erdészeti Rt. igazgatóságának egykori elnöke, az "Erdő" c. folyóirat egykori főszerkesztője, a Széchenyi-díj, a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje, a W. L. Pfeil-díj, a bedő Albert díj kitüntetettje, Halogy díszpolgára. Fájdalmas szívvel veszünk búcsút tagtársunktól, aki tanácsaival sokat segített a Szent István Tudományos Akadémia működésének 2016-os megújításában. Nyugodjék békében, imádkozunk lelke üdvéért!

Búcsúztatása 2019. november 9-én 11 órakor lesz Budapesten a Magyar Szentek Templomában (Budapest, XI. kerület Magyar Tudósok Körútja 1.). Nyugodjék békében!

 

2019. szeptember 30.

Szeretettel hívjuk a kedves Érdeklődőket az Eucharisztia és Úrvacsora a magyarországi vallási kultúrában 2. 

címmel 2019. október 10-11. között megrendezendő 15. Szegedi Vallási Néprajzi Konferenciára.

Helyszín:

Szeged, SZTE BTK Kari konferenciaterem

és a „Bálint Sándor” terem, 6722 Szeged, Egyetem u. 2. fszt.
 

A részletes programfüzetet IDE kattintva tekintheti meg.

 

Ebből az alkalomból 2019. március 22-én pénteken, Esztergomban a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma és a Balassi Bálint Múzeum közös szervezésében tudományos konferenciával köszöntötték az ünnepeltet.

Március 25-én, hétfőn az esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban mutatták be Prokopp Margit: A Prokopp család története című könyvét, ezt követően pedig köszöntötték Prokopp Mária professzor asszonyt.

Majd pedig március 26-án a Képzőművészeti Egyetemen köszöntötték tanítványai, egykori kollégái Prokopp Máriát.

A köszöntőkhöz kapcsolódik a Szent István Tudományos Akadémia tagsága és vezetősége is, további életéhez kívánunk az ünnepeltnek jó egészséget, sok kegyelmet!

 

 

Őszinte örömmel gratulálunk a Szent István Tudományos Akadémia 2019. március 15. alkalmából kitüntetett tagjainak:

Széchenyi-díjat kapott Kádár Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság örökös tiszteletbeli elnöke részére a gazdaság- és iparfejlődés, illetve a nemzetközi kapcsolatok és az összehasonlító gazdaságpolitika területén végzett, főként a történelmileg megkésett modernizáció problémáival, valamint a gazdasági növekedési folyamatokkal kapcsolatos, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó kutatásai elismeréseként.

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta Tarjányi Béla szentírástudós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professor emeritusa, a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat ügyvezető elnöke részére az Újszövetség kutatása és oktatása területén végzett több évtizedes értékes munkája, valamint a II. vatikáni zsinat utáni magyar bibliafordítás elkészültében, illetve határainkon inneni és túli terjesztésében vállalt szerepe elismeréseként.

 

 

 

Elhunyt Császár Ákos matematikus, az MTA rendes tagja és a Szent István Tudományos Akadémia tagja..>>

 

---

 

Székfoglaló ülések

• 2022. október 3-án, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Tárkányi Béla irodalmi, hitbuzgalmi és szerkesztői tevékenysége, különös tekintettel az Emich és Heckenast kiadókkal való kapcsolatára" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Rózsafalvi Zsuzsanna (irodalomtörténész, egyetemi tanár), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Aszimmetrikus kapcsolatok a bibliai antropológia és a szociálfilozófia tükrében" címmel tartott székfoglaló előadást Martos Levente Balázs, a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja.

1. MEGHÍVÓ

2. RÓZSAFALVI  ZSUZSANNA - LAUDÁCIÓ

• 2022. május 2-án, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Töltéshordozó részecskék mint az élő anyag hírvivői"" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Dux László (orvos, biokémikus, egyetemi tanár, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Túri Béla (1875-1936) közjogi tevékenysége" címmel tartott székfoglaló előadást Szabó István, a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

-  Székfoglaló előadás kivonata - Dux László

• 2022. április 4-én, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Török veszély és apokaliptika a XVI. században" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Őze Sándor (történész, egyetemi tanár, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Ipolyi Arnold gyűjteménye az esztergomi Keresztény Múzeumben. Proveniencia kérdések" címmel tartott székfoglaló előadást Sarkadi Nagy Emese (művészettörténész), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ

2. SARKADI NAGY EMESE - LAUDÁCIÓ

• 2022. február 7-én, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A magyarországi katolikus Dante-kritika" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Pál József (Irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Ókeresztény nézetek az állami hatalomról" címmel tartott székfoglaló előadást Sáry Pál (jogász, egyetemi tanár, a PPKE tanszékvezetője), a Szent István Tudományos Akadémia tagja, továbbá Sótonyi Péter (állatorvos, kutató, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja "Állatorvosképzés Magyarországon"  címmel tartott székfoglaló előadást.

1. MEGHÍVÓ

2. SÁRY PÁL - LAUDÁCIÓ

3. PÁL JÓZSEF - LAUDÁCIÓ

4. SÓTONYI PÉTER - LAUDÁCIÓ

 

• 2022. január 10-én, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Egyetemek és egyetemalapítási törekvések"" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Rosta István (a történelemtudomány kandidátusa, a Kaposvári Egyetem professzor emeritusa), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.  Ugyanekkor "Három kortárs író: az írói öntudat születése Magyarországon" címmel tartott székfoglaló előadást Szovák Kornél (nyelvész, egyetemi docens, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ

2. ROSTA ISTVÁN - LAUDÁCIÓ

 

• 2021. november 8-án, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A gótikus rózsa-ablakok statikája"" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Dulácska Endre (építészmérnök a BME professzor emeritusa), a Szent István Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.  Ugyanekkor "A világ értelmes tervszerűsége mint a jog és a társadalmi rend alapja" címmel tartott székfoglaló előadást Varga Zs. András (jogtudós, volt alkotmánybíró, a Kúria mostani elnöke), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

         1. MEGHÍVÓ

         2. DULÁCSKA ENDRE - LAUDÁCIÓ

         3. VARGA ZS. ANDRÁS - LAUDÁCIÓ

•  
• 2020. március 2-án, 16.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A délvidéki magyarok nemzeti identitásának változása Trianontól napjainkig" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Kovács Teréz (szociológus, demográfus, az MTA doktora, egyetemi tanár), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. KOVÁCS TERÉZ - LAUDÁCIÓ

• 2019. december 2-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A theologia tripartita. A vallás az európai civilizáció kereteiben " címmel tartotta meg székfoglaló előadását Frenyó Zoltán (filozófus, az MTA doktora, főiskolai tanár), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. FRENYÓ ZOLTÁN - LAUDÁCIÓ

• 2019. június 3-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A platóni ideális állam romlási folyamata" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Lautner Péter (a filozófiatörténet és ókortudomány kandidátusa), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Valóban érvényes és vállalható-e korunkban a klasszikus természetjogi gondolkodás?" címmel tartott székfoglaló előadást Frivaldszky János (tanszékvezető egyetemi tanár, a politikatudomány kandidátusa), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. FRIVALDSZKY JÁNOS - LAUDÁCIÓ

 

• 2019. március 4-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Tartószerkezetek mechanikája" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Kollár László (a műszaki tudomány doktora, az MTA tagja), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Magyar nyelvű szentmisefordítások a 18-19. században" címmel tartott székfoglaló előadást Szelestei Nagy László (az irodalomtudomány kandidátusa), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. KOLLÁR LÁSZLÓ - LAUDÁCIÓ 
3. SZELESTEI NAGY LÁSZLÓ - LAUDÁCIÓ

• 2018. december 3-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) tartotta meg székfoglaló előadását Kosztolányi György (orvosgenetikus egyetemi tanár, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. 

1. MEGHÍVÓ
2. KOSZTOLÁNYI GYÖRGY - LAUDÁCIÓ 

 

• 2018. november 5-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Párbeszéd az agy és a gasztrointesztinális rendszer között" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Gyires Klára (egyetemi tanár, az MTA doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Hans Urs von Balthasar hozzájárulása a 20. századi katolikus teológiához" címmel tartott székfoglaló előadást Puskás Attila (teológus, tanszékvezető professzor), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. GYIRES KLÁRA - LAUDÁCIÓ 
3. PUSKÁS ATTILA - LAUDÁCIÓ

 

• 2018. október 1-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Emberen végzett orvosbiológiai kutatások" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Sótonyi Péter (Széchenyi-díjas orvos), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Egy erdélyi magyar püspök a 20. századból" címmel tartott székfoglaló előadást Marton József (teológus, tanszékvezető professzor), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. SÓTONYI PÉTER - LAUDÁCIÓ
3. MARTON JÓZSEF - LAUDÁCIÓ

 

• 2018. szeptember 3-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Szent Ágoston az éneklésről" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Heidl György (PTE Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék vezetője), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Egyházszerkezeti kérdések a harmadik évezred elején" címmel tartott székfoglaló előadást Szabó Péter (katolikus teológus és kánonjogász), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. HEIDL GYÖRY - LAUDÁCIÓ  
3. SZABÓ PÉTER - LAUDÁCIÓ 

 

• 2018. május 7-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Gyógyítás - Orvostudomány - Istenhit" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Simon Kornél belgyógyász (habilitált kardiológus szakorvos, Siófoki Városi Kórház belgyógyászati osztály), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "A Jelenések könyvének Krisztológiája" címmel tartott székfoglaló előadást Kocsis Imre teológus professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. SIMON KORNÉL - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA
3. SIMON KORNÉL - LAUDÁCIÓ 
4. KOCSIS IMRE - LAUDÁCIÓ

• 2018. április 9-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A méregképződés és a méregtelenítés cukorbetegségben és vesebetegségben" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Wittmann István professzor (POTE II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum intézetvezető egyetemi tanára), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Az Eucharisztia és a Missale Romanum. Vocabularium Eucharisticum a szentmise könyörgéseiben" címmel tartott székfoglaló előadást Dolhai Lajos professzor (Egri Hittudományi Főiskola rektora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. WITTMANN ISTVÁN - LAUDÁCIÓ
3. DOLHAI LAJOS - LAUDÁCIÓ

• 2018. február 5-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Egyházi és világi bíróságok kapcsolata a középkorban" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Balogh Elemér professzor (Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar dékánja), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "A szentségimádás a Magyar Görögkatolikus Egyházban" címmel tartott székfoglaló előadást Ivancsó István professzor (Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. BALOGH ELEMÉR - LAUDÁCIÓ
3. IVANCSÓ ISTVÁN - LAUDÁCIÓ

• 2017. december 4-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Agyhullámok – tanulás – kreativitás: Belső világunk és az információrobbanás hatásai" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Freund Tamás professzor, az MTA rendes tagja és a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ

• 2017. november 6-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Libri diversi, magni et parvi. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár kódexállománya" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Körmendy Kinga (könyvtáros, kézirattáros és kodikológus), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Jogi kultúrtörténet" címmel tartott székfoglaló előadást Kajtár István professzor (Magyar Tudományos Akadémia doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. KAJTÁR ISTVÁN - LAUDÁCIÓ

• 2017. október 2-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Johannes Vitéz prímás, esztergomi érsek studiolója, 1465–1466 (Ipolyi Arnold és Fraknói Vilmos emlékére)" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Prokopp Mária professzor asszony, a Szent István Tudományos Akadémia tagja, a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Hit és tudás" címmel tartott székfoglaló előadást Boros János professzor (Magyar Tudományos Akadémia doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. BOROS JÁNOS - LAUDÁCIÓ

• 2017. szeptember 4-én 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A gazdasági egyensúly neoklasszikus és keynes-i definíciója és az Egyház társadalmi tanítása" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Szakolczai György professzor, a Szent István Tudományos Akadémia tagja.
  Ugyanekkor "Európa középkori kánonjogi kultúrájának feltárása az eredeti szövegtanúk alapján" címmel tartott székfoglaló előadást Szuromi Szabolcs Anzelm OPraem, professzor, a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. SZAKOLCZAI  GYÖRGY - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA 
3. SZUROMI SZABOLCS ANZELM OPRAEM - LAUDÁCIÓ

• 2017. június 12-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Intelligens informatikai modellek és eljárások" címmel tartott székfoglaló előadást Kóczy László professzor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja, valamint "Égi patrónus mint tulajdonos" címmel Solymosi László professzor, az MTA rendes tagja és a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Latinság és anyanyelvűség a késő középkori magyarországi prédikációirodalomban" címmel tartott székfoglaló előadást Madas Edit professzor asszony, az MTA levelező tagja és a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ

• 2017. május 8-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "A pápai kancellária virágkora (1198-1417)" címmel tartott székfoglaló előadást Érszegi Géza professzor, a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. ÉRSZEGI GÉZA - LAUDÁCIÓ

• 2017. április 3-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Közös otthonunk a Föld" címmel tartotta meg székfoglaló előadását  Vida Gábor professzor, az MTA rendes tagja (Széchenyi-díjas biológus), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "A lélekben szegények (Mt 5,3)" címmel tartott székfoglaló előadást Takács Gyula professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. VIDA GÁBOR - LAUDÁCIÓ
3. VIDA GÁBOR - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁS
4. VIDA GÁBOR - PPT
5. TAKÁCS GYULA - LAUDÁCIÓ

• 2017. március 6-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Magzatélettan" címmel tartotta meg székfoglaló előadását  Vojcek László (nőgyógyász főorvos), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Az emberi személy az új polgári törvénykönyvben" címmel tartott székfoglaló előadást Lábady Tamás professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. LÁBADY TAMÁS - LAUDÁCIÓ
3. LÁBADY TAMÁS - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA 
4. VOJCEK LÁSZLÓ - LAUDÁCIÓ
5. VOJCEK LÁSZLÓ - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA 

• 2017. február 6-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Tér és történelem" címmel tartotta meg székfoglaló előadását  Berényi István professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Az Alexandriai Iskola feltárása" címmel tartott székfoglaló előadást Tarjányi Béla professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. BERÉNYI ISTVÁN - LAUDÁCIÓ

• 2017. január 9-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker. Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Szerzetesek az országutakon" címmel tartotta meg székfoglaló előadását  Sarbak Gábor (Magyar Tudományos Akadémia doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "A magyar jogi kultúra az uniós jogi kultúrák rendszerében" címmel tartott székfoglaló előadást Visegrády Antal professzor (Magyar Tudományos Akadémia doktora), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. VISEGRÁDY ANTAL - LAUDÁCIÓ
3. SARBAK GÁBOR - LAUDÁCIÓ

 

---

 

2016.

 

• 2016. december 5-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Kábítószerek hatása az emberi elme működésére: álom és valóság" címmel tartotta meg székfoglaló előadását
  Vizi E. Szilveszter (Széchenyi-nagydíjas magyar orvos), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. 

1. MEGHÍVÓ
2. VIZI E. SZILVESZTER - LAUDÁCIÓ

• 2016. november 7-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Konzervatív evolúció" címmel tartotta meg székfoglaló előadását  Náray-Szabó Gábor professzor (Eötvös Loránd Tudományegyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "Állam és gazdaság két évszázada Európában" címmel tartott székfoglaló előadást Kádár Béla professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ​
2. NÁRAY-SZABÓ GÁBOR - LAUDÁCIÓ
3. KÁDÁR BÉLA - LAUDÁCIÓ

• 2016. október 3-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII., Szentkirályi utca 28., II. emelet) "Híres problémák és eldöntendő kérdések a matematikában" címmel tartotta meg székfoglaló előadását 
  Győry Kálmán professzor (Debreceni Tudományegyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.
  Ugyanekkor "Egyetlen aranyérem kettős verete. Egyház és állam a középkori Magyarországon" címmel tartott székfoglaló előadást Török József professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. GYŐRY KÁLMÁN - LAUDÁCIÓ
3. TÖRÖK JÓZSEF- LAUDÁCIÓ

• 2016. szeptember 5-én, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII. Szentkirályi utca 28. II. emelet) "Agyi aszimmetriák" címmel tartotta meg székfoglaló előadását Hámori József professzor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Ugyanekkor "A népköltészet és a népművészet mint a hagyományos népi műveltség értékrendjének tükre" címmel tartott székfoglaló előadást Andrásfalvy Bertalan professzor (Pécsi Tudományegyetem), a Szent István Tudományos Akadémia tagja.

1. MEGHÍVÓ
2. HÁMORI JÓZSEF - LAUDÁCIÓ
3. HÁMORI JÓZSEF - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA 
4. ANDRÁSFALVY BERTALAN- LAUDÁCIÓ
5. ANDRÁSFALVY BERTALAN - SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSA

• 2016. május 2-án, 17.00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (Budapest VIII.ker. Szentkirályi utca 28., II. emelet) „Fitokémiai karakter és allelopátiás potenciál” címmel tartotta meg székfoglaló előadását Szabó László Gyula professzor, akadémikus tagtársunk.  

1. MEGHÍVÓ
2. LAUDÁCIÓ

• 2016. március 7-én hétfőn, 17.00 órakor Fröhlich Ida professzor asszony (PPKE) megtartotta székfoglalóját A qumráni közösség spirituális liturgiája címmel. Az ülésen elnökölt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke. Fröhlich Ida laudációját Barna Gábor, akadémiánk főtitkára tartotta.

1. MEGHÍVÓ
2. LAUDÁCIÓ

 

---

Kitüntetések, díjak

2016. december 3-án Surján László Európa parlamenti képviselő, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom elnöke “Megbékélési és együttműködési díjban” részesítette Erdő Péter bíboros-prímást, Esztergom-budapesti érseket, a Szent István Tudományos akadémia elnökét.

2016. március 15. alkalmából Széchenyi-díjat kapott Akadémiánk elnöke, Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az MTA rendes tagja.

2016. március 18-án Scheiber Sándor-díjban részesült Dr. Barna Gábor néprajzkutató, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanára, Akadémiánk főtitkára.

---

HÍREK

A Szent István Tudományos Akadémia fájdalommal tudatja, hogy

Dr. Jobst Kázmér

Széchenyi-díjas emeritus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 

a Pécsi Tudományegyetem volt rektorhelyettese, Pécs város díszpolgára,

a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke,

számos tudós társaság tagja,

a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja

életének 92. évében, Pécsett elhunyt.

---

100 éves a Szent István Tudományos Akadémia

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott centenáriumi ülés keretében ünnepelte fennállása száz évét a Szent István Tudományos Akadémia (SZITA) 2015. december 15-én. Az emlékülés részleteiről ide kattintva olvashat.

Új főtitkárt és másodelnököt választott a Szent István Tudományos Akadémia

2016. január 18-án este a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartotta tisztújító közgyűlését a Szent István Tudományos Akadémia. Az ülést Erdő Péter bíboros, a testület elnöke és alapszabályának kidolgozója vezette le. A közgyűlés részleteiről ide kattintva olvashat.

---

A Szent István Akadémiáról

Magyarország legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat, Ipolyi Arnold alelnök kezdeményezésére 1885-ben hívta életre Tudományos és Irodalmi Osztályát azzal a szándékkal, hogy ez a magyar katolikus tudósok hatékony szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével ez a testület olyan jelentős tudományos tevékenységet tudott maga mögött, hogy 1915-ben Csernoch János hercegprímás a hatékonyabb munka összefogására javasolta: a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át Szent István Akadémia néven önálló intézménnyé. Az így létrejött - a Szent István Társulattal változatlanul szoros kapcsolatban maradó - tudós testület a két világháború közötti időszakban a magyar tudományos közélet egyik meghatározó tényezője lett, kitűnő együttműködésben a Magyar Tudományos Akadémiával és egyéb tudományos társulatokkal, társaságokkal. Akkoriban csak egyetlen tudományos akadémia működött, a Magyar Tudományos Akadémia, a Széchenyi István által létrehozott tudós  testület. A Szent István Akadémia volt a második, tagjai ugyanúgy használhatták az akadémikus címet, mint az MTA tagjai. A kommunizmus éveiben kényszerű elhallgatásra ítéltetett, bár nem szűnt meg, nem oszlatták fel. Csupán a rendszerváltozást követő években nyílt meg a lehetőség az egykori nagy múltú intézmény megújítására. E munkában a szervezést irányító főtitkár nagy segítséget kapott Erdő Péter professzortól, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem akkori rektorától, aki 2003. január 11-én Magyarország prímás érsekeként átvette elődje, egyben a Szent István Akadémia fővédője, Paskai László bíboros, prímás székét. Erdő Péter még a kilencvenes években kidolgozta az Akadémia alapszabályát. Javaslatára az akadémia mindenkori taglétszámát százban határozták meg. Közülük nyolcvan rendes tag, tíz tiszteletbeli, tíz pedig külföldön élő magyar tudós.
A Szent István Akadémia célja, hogy a katolikus tudósok társulásaként, szakosztályainak megfelelően mozdítsa elő a tudományosságot a keresztény értékrend szellemében.  

 A székfoglaló előadások nyilvánosak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Eddig elhangzott előadások:

Az előadások jelentős része nyomtatásban is megjelent és az előadás címére kattintva letölthetők pdf formátumban.

2003:

Csapodi Csaba: Teleki Pál búcsúlevele

Bolberitz Pál : A magyar filozófia kezdetei - Nicolaus Cusanus recepciója Laskói Csókás Monedolatus Péter "De homine" című művében

2004:

Dávid Katalin: A római Santa Maria Maggiore V. századi újszövetségi mozaikjainak ikonográfiája az Efezusi Zsinat tükrében

Naszlady Attila: Egyetemesség a tudományban

Sáringer Gyula: A rovarok nyugalmi állapotáról

Bognár Sándor: Quo vadis növényvédelmi akarológia

Császár Ákos: Ötven éve halt meg Szőkefalvi Nagy Gyula

Heller György: Vonatok mozgási jelenségeinek vizsgálata, különös tekintettel a fékezés időszakára

Móczár László: A társas élet kialakulása a darazsaktól a méhekig

2005:

Adamik Tamás: József Attila: Medáliák című ciklusának szerkezete

Méhes Károly: Egy újszülött kilátásai 2005-ben

Solymos Rezső:A természetközeli erdő és természtközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe
Magyarország 21. századi erdőstratégiájában

Zlinszky János: Az alkotmány értéktartalma és a mai politika

2007:

Csordás Eörs: A valláskülönbség akadálya a katolikusok és muszlimok között

Kerpel-Fronius Sándor: A nürnbergi orvosper ma is élő tanulságai

Kunszt György: A szakrális építészet hermeneutikájáról

2008: 

Kellermayer Miklós: Az élő sejt

Kuminetz Géza: A lelkiismeret a tomista bölcselet tükrében 

Erdő Péter: Az egyházmegye kormányzása a püspöki szék akadályoztatása idején – Egy különleges eset: Meszlényi Zoltán káptalani helynökké választása

2011:

Bognár Sándor: A bábaképző intézet szülészetétől az egyetemi katedráig

 

 

A Szent István Tudományos Akadémia Alapszabálya

 1.§

Az Akadémia jellege és célja

(1) A Szent István Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) tudományos testület, hivatalos egyházi társulás (consociatio publica dioecesana). Folytatója a Csernoch János hercegprmás által 1915-ben alapított Szent István Akadémia tevékenységének. Utóda a Szent István Társulat 1879-ben megalapított Tudományos és Irodalmi Osztályának.

(2) Székhelye Budapesten, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található. (Budapest, Veres Pálné utca 24. 1053)

(3) Az Akadémia fővédője Magyarország prímása

(4) Egyházi főhatósága az Esztergom-Budapesti ordinárius. (CIC 305. kán.)

(5) Az Akadémia pecsétje: bélyegző a Szent István Társulat címerképével, a gyöngykörön belül, szalagon körirattal: Szent István Akadémia.

(6) Az Akadémia neve latinul: Academia Scientiarum de Sancto Stephano rege nominata

2.§

Az Akadémia a katolikus Egyház jogrendjében jogi személy (CIC 322. kán.) ezért az 1990. évi IV tv. 13. § (3) bek. szerint a bírósági bejegyzés révén a Magyar Köztársaságban is jogi személyiséggel rendelkezik. Működésében megtartja a Katolikus Egyház jogszabályait, különösen az egyházi jogi személyekre és a hivatalos társulásokra vonatkozó kánonjogi előírásokat.

3. §

Az Akadémia célja

(1) Az Akadémia autonóm testület, mely katolikus szellemű tudományos, irodalmi és művészeti tevékenységével az Egyház apostoli küldetésének gyakorlásában részt vállal. Alapszabályát és az azon végzett változtatásokat az Akadémia tagjainak abszolút többségének kell elfogadnia. Ahhoz, hogy az Alapszabály, ill. annak megváltoztatása hatályba lépjen, az iletékes egyházi hatóság jóváhagyása szükséges. (CIC 305. kán.). Szükség esetén az illetékes egyházi hatóság maga is kezdeményezheti az Alapszabály módosítását.

 

(2) Az Alapszabály keretein belül a részletkérdések rendezésére a tagok abszolút többsége által elfogadott ügyrend szolgál. Az ügyrendet az egyes tudományos osztályok elnökei koordinálják, módosításnál az osztályok tagjainak többségi szavazata a döntő. Az Alapszabályt kiegészítő ügyrendet és más belső szabályzatokat is, az érvényességéhez szükséges feltételként a közgyűlésnek kell elfogadnia és az egyházi főhatóságnak kell jóváhagynia.

4.§

Az Akadémia költségén kiadott kiadványok címlapján az Akadémia emblémájának kell szerepelnie.

5.§

Az Akadémia működése

(1) Az Akadémia a tudományt, az irodalmat és a művészeteket katolikus szellemben, a Katolikus Egyház teljes közösségében levő tudósoknak, íróknak és művészeknek osztályaiba tömörítése által műveli és terjeszti. Munkája során az egyházi tanítóhivatal útmutatása szerint jár el.

Erre való tekintettel:

a) tiszteleti, rendes és külső tagokat választ;

b) teendőinek szabályozására a jelen Alapszabályok keretei között ügyrendet készít;

c) tagjainak zárt létszámát megállapítja (összesen: 100 fő, ebből 80 fő rendes tag, 10 fő tiszteleti, 10 fő külső tag); ld. jelen Alapszabály: 9. § (2) bek.

d) a tudományos, irodalmi és művészeti ágaknak megfelelő osztályokat szervez, ezekbe tagjait beosztja, ill. beválasztja;

e) felolvasások tartása és kiadványok közrebocsátása által a tudományt, az irodalmat és a művészeteket műveli és terjeszti;

f) az Akadémia élére elnököt, másodelnököt, főtitkárt, az egyes osztályok élére pedig osztályelnököt választ; az osztályelnök mellett osztálytitkár választható. (CIC 324. kán.)

g) saját vagyonáról az Akadémia elnöksége útján intézkedik (CIC 325. kán.). Ennek tagjai a Szent István Akadémia elnöke (és főtitkára), és az Akadémia tagjai által, a maguk köréből titkos szavazással választott további öt tag. Mindaddig, amíg a választandó szám be nem tölthető, az elnökség a betöltött számú tagokkal működik. Ha azonban ezek összlétszáma még az ötöt sem éri el, érvényes határozatot nem hozhatnak.

h) Az éves költségvetést és zárszámadást az elnökség mint gazdasági tanács fogadja el, a közgyűlés erősíti meg, és az illetékes egyházi ordinárius hagyja jóvá. Annak keretében a gazdasági igazgató végezhet vagyonkezelői intézkedéseket a kánoni jogszabályok szerint.

6.§

Az Akadémia vezetése

(1) Az Akadémia tudományos, irodalmi és művészeti vonatkozású ügyeit saját ügyrendje szerint intézi;

(2) vagyona felett az elnökség rendelkezik, és a jóváhagyott költségvetés keretén belül e testület készíti el a főtitkár és a gazdasági igazgató javaslata alapján annak évi költségvetését, valamint vagyonmérlegét, és vizsgálja felül számadásait. A költségvetés és a zárszámadás a közgyűlési megerősítés után az Esztergom-budapesti érsek elé terjesztendő.

(3) Az Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma a közgyűlés.

(4) Az Akadémia élén az elnök áll, az ügyintézési teendőket a főtitkár látja el. Munkájában segíti és szükség esetén helyettesíti a közgyűlés által választott és a fővédnök által megerősített alelnök.

(5) A vezetőség munkáját és az Akadémia egyéb ügyeit az 5 tagú elnökség segíti.

(6) Az elnökség megválasztására a közgyűlés jogosult. Ennek részleteit az ügyrendben kell kidolgozni.

7. §

Az elnök

(1) A közgyűlés az elnök személyére javaslatot tesz. Kinevezésére az Esztergom-Budapesti érsek jogosult. Megbízatása 3 évre szól. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal megújítható.

(2) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

(3) Az elnök gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Irányítási feladatkörében az elnök dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály más feladatkörébe nem utal. Egyes feladatok ellátásával — a közgyűléssel szemben fennálló felelősségének fennmaradása mellett — időlegesen másokat is megbízhat.

(4) Meghatározott feladatok ellátására az elnök állandó vagy időleges bizottságokat hozhat létre.

(5) Az Akadémia költségvetésén belül a közgyűlés évente meghatározza azt az összeget mellyel az elnök közvetlenül rendelkezik az egyházi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok között.

(6) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek, a közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

8.§

A főtitkár

(1) A közgyűlés a főtitkárt három évre választja meg. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal abszolút többséggel, a továbbiakban kétharmados többséggel újítható meg.

(2) A főtitkár tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.

(3) A főtitkár tevékenységi körét és esetleges díjazását az ügyrend szabályozza.

9.§

Az Akadémia tagjai

(1) Az Akadémia tagjai az akadémikusok.

(2) Az Akadémiának tiszteleti, rendes és külső tagjai vannak; a létszám mindhárom kategóriában zárt. (Rendes tag 80, tiszteleti tag 10, külső tag 10 fő)

(3) Akadémiai tagságra legalább 2 rendes tag írásban tehet ajánlást, melyhez csatolni kell a javasolt személy életrajzát és munkásságát dokumentáló iratokat.

a) Az Akadémia tiszteleti, külső és rendes tagságára a jelölést a tudományos munkásság és a katolikus tanúságtétel alapján az osztályelnökök végzik testületileg.

(4) A tagbeválasztást a közgyűlés titkos szavazással dönti el. Tiszteleti, külső és rendes taggá az válik, akit a közgyűlés legalább kétharmad arányban támogatott és az Esztergom-budapesti érsek megerősített.

(5) A külső tagok csak nem magyar állampolgárságúak lehetnek. Választásuk rendje mindenben megegyezik a rendes tagok választásával.

(6) A tiszteleti tagok a rendes tagok jogaival bírnak, jelesül az együttes ülésben és osztályüléseken szólás- és szavazatjoguk van, rendes tagokat ajánlhatnak, ezeknek, valamint a tiszteleti tagoknak választásában résztvehetnek, indítványokat tehetnek; de a székfoglaló tartási kötelezettségtől mentesek.

(7) Az Akadémia tagjai megválasztásuk után két éven belül kötelesek megtartani székfoglalójukat. A tagsági jogok gyakorlása a székfoglaló megtartásához van kötve. A jelen szabályzat megerősítésével egyidejűleg jóváhagyott tagok kinevezésüktől fogva gyakorolják jogaikat, de a székfoglaló megtartásának kötelezettsége alól nem mentesülnek.

a) Különlegesen indokolt esetben a székfoglaló megtartásától — amennyiben ezt a tag kéri, és megfelelő indoklással ellátja,— az elnök felmentést adhat.

(8) Az Akadémián szavazati joguk csak a rendes és tiszteleti tagoknak van.

(9) Az Akadémia elnöke és osztályelnökei tisztségüknél fogva a Szent István Társulat igazgatóválasztmányának a tagjaivá válnak.

b) A Szent István Társulat elnöke, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, amíg e tisztségüket betöltik, hivataluknál fogva az Akadémia tiszteleti tagjai. Ez a tény nem változtat ugyanezeknek a személyeknek az Akadémián más jogcím alapján fennálló esetleges tagságán.

(10) Az Apostoli Szentszékhez tartozó Pontificia Accademia magyar tagjai ajánlás nélkül is az Akadémia tagjává választhatók.

(11) Az akadémiai tagság másra nem ruházható át.

10.§

Az akadémiai tagság megszűnése

(1) Az akadémiai tagság megszűnhet

a) halálozás

b) kizárás

c) kilépés által.

(2) Az akadémiai tag kizárását az elnök jelenti be, a kizárás írásbeli indoklásával.

(3) Az akadémiai tag kérheti felmentését tagsága alól. Ez esetben indoklás nem szükséges. A kilépést az elnök engedélyezi.

11.§

Az akadémia osztályai

(1) Az egyes osztályok élén osztályelnök és osztálytitkár áll, akiket az osztályok tagjai választanak saját tagjaik közül. Megbízatásuk 5 évre szól, mely többször meghosszabbítható.

(2) Az egyes osztályok saját hatáskörükben ügyrendet készítenek.

(3) Az egyes osztályok munkájuk hatékonyabb végzéséhez tetszőleges számú és tetszőleges létszámú bizottságokat állíthatnak fel, saját hatáskörükben.

12.§

Az Akadémia pénzügyei

(1) Az Akadémia összes bevételei az Akadémia központi pénztárába folynak be, kiadásai pedig az Akadémia gazdasági igazgatójának utalványozása alapján a központi pénztáron keresztül történnek.

(2) Az Akadémia vagyonmérlegét és zárszámadását az elnök minden évben elkészítteti gazdasági igazgatóval és a közgyűlés által megbízott számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatva, e bizottság jelentésével az Akadémia plenáris ülése (közgyűlése) elé terjeszti.

(3) A főtitkár és a gazdasági igazgató minden évben javaslatot tesz az Akadémia költségvetésére az Akadémia saját jövedelmi forrásai erejéig, s azt elfogadás céljából az elnökség elé terjeszti.

(4) A főtitkár és a gazdasági igazgató által javasolt és az elnökség által elfogadott költségvetés, valamint a zárszámadás egy példányát az elnök évente felterjeszti az Esztergom-budapesti érseknek jóváhagyásra, egyet pedig az Akadémia irattárában kell elhelyezni. Az elfogadott költségvetésről és zárszámadásról a közgyűlést évente tájékoztatni kell.

13.§

Az Akadémia megszűnése

(1) Az Akadémia megszűnését súlyos okból csak az Esztergom-budapesti érsek mondhatja ki, ahol a 320. kánon 2. és 3. bekezdései szerint jár el.

a) A megszűnés érdekében legalább 10 tag kérheti rendkívüli közgyűlés összehívását, amelyen részletesen kifejtik a megszűnés indokát. A megszűnés tényét haladéktalanul jelenteni kell az Akadémia egyházi főhatóságának.

b) A megszűnt Akadémia javairól az Esztergom-budapesti érsek rendelkezik a szerzett jogok és adományok rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.

14. §

Átmeneti rendelkezés

Az Akadémia működésének önálló folytatásához az Esztergom-budapesti érsek a jelen Alapszabály jóváhagyásával egyidejűleg az arra érdemes (mellékletben felsorolt) személyeket az Akadémia tagságában megerősíti, az elnököt és a főtitkárt pedig kinevezi. A későbbiek során a taggá válás a 9. § szerinti rendben történik.

A fenti Alapszabályt jóváhagyom.

Dr. Erdő Péter

Esztergom-Budapesti érsek

Budapest, 2003. március 10. 

1. MEGHÍVÓ