bemutatkozas
tortenetunk
rendezvenyek
szentistvan
stephanus_alapitvany
cimunk
hasznoslinkek
kurir

2009-es archívum a Társulatról

 

Heti Válasz / 2009.10.08. / Osztovits Ágnes
"Szeptember közepén Budapesten, a Kossuth Lajos utcában Erdő Péter bíboros felszentelte a katolikus könyvesbolthálózat zászlóshajóját, az elegáns Stephanust, amely 36 kiadó termékét kínálja, a hétköznapi forgalomból ítélve sikeresen. "
 

 

 

 
Új Ember / 2009. szeptember 27. / b. l.

A Katolikus Kultúra Napjai – Stephanus Könyvesház

A katolikusok körében fogalommá vált az évtizedek során a Kárpátia-udvar. A pesti ferencesek temploma mögötti udvarban néhány egyházi bolt már a rendszerváltozás előtt is kinyithatott. Papok, világiak jártak ezekbe a boltokba, de volt olyan időszak, maikor a Szent István Társulat könyveiért emeleti helyiségekbe kellett az egyházi vonatkozású könyvek iránt érdeklődőknek. Utcára nyíló üzlete csupán az Ecclesia Szövetkezetnek volt.
A rendszerváltozást követően az épület jelentős részét visszakapták a ferencesek. Egy ideje ugyan a Szent István Társulat irodái elköltöztek a Kárpátia-udvar épülettömbjéből, ám most a kiadó új könyvesboltot nyitott a belváros szívében, az udvar Kossuth Lajos utcai részén. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 15-én került sor, amikor Erdő Péter bíboros megáldotta az utcára nyíló üzletet. Az alkalom kapcsolódott a Katolikus Kulturális Napok ünnepélyes megnyitójához.
A háromnapos rendezvénysorozatot Veres András szombathelyi püspök nyitotta meg, aki többek közt szólt arról, hogy az első ízben megrendezett kulturális napok programsorozatát – amelybe az egyházmegyék is bekapcsolódnak – ezentúl minden esztendőben szeretnék megrendezni. A püspök beszélt a kultúra, a katolikus kultúra fontosságáról, magyarságot megtartó erejéről.
Erdő Péter bíboros, a MKPK elnöke az új üzlet megáldásakor kiemelte a Szent István Társulat katolikus örökségét, hagyományok iránti tiszteletét.
Az új könyvesbolt a Stephanus Könyvesház nevet kapta. A katolikus kiadók mellett az ökumenizmus jegyében a protestáns könyvkiadás színvonalas könyveit is megtalálhatják az érdeklődők a polcokon. 
 

 

Magyar Hírlap/2009. szeptember 18. / Markovics Péter

Új könyvesház nyílt
A magyar katolikus kultúra napjai alkalmából bővült az egyházi boltok száma

 
Megnyílt a Szent István Társulat és az Apostoli Szentszék Könyvkiadójának új könyvesboltja a pesti Belvárosban. A Stephanus Könyvesház megnyitóján, amely a magyar katolikus kultúra napjai háromnapos – s ezentúl minden évben megrendezendő – programsorozatának nyitóeseménye volt, beszédet tartott a társulat fővédnöke, Erdő Péter bíboros is, aki megáldotta az üzletet.

Az idén első ízben rendezték meg a magyar katolikus kultúra napjait a Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatására és szélesebb körű megismertetésére.
Az ország legtöbb egyházmegyéjére kiterjesztett háromnapos rendezvénysorozat – amelynek ideje alatt a templomok és az egyházmegyei intézmények gyűjteményeit ingyenesen, tárlatvezetéssel kiegészítve lehetett látogatni – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szándékai szerint az egyházi kultúra gazdagságának széles körű megismerését segítette elő az előadásokkal, a vallás és a kultúra kapcsolatáról értekező tanácskozásokkal, beszélgetésekkel, tárlatokkal, irodalmi estekkel és hangversenyekkel is.
Erdő Péter bíboros elmondta: a kezdeményezés nem csupán egyszeri rendezvényt, hanem egy átfogó és időben nem határolt feladatsort jelent. „Nemzetünk kulturális önazonosságához a sajátosan katolikus kultúra értékei szervesen hozzátartoznak. Európában az a tapasztalat, hogy az egyes nemzetek kulturális infrastruktúráját mindmáig nem kis részben a történelmi egyházak hordozták. Ebben a felelősségben kíván részt venni a Magyar Katolikus Egyház is” – mondta, és rámutatott: a magyar katolikus kultúra a hitbeli tartalmak leírásával kezdődött. A katolikus megújulás talán a legnagyobb lépést azzal tette, amikor Telegdi Miklós, a Nagyszombatban élő esztergomi általános helynök megvásárolt egy nyomdát Bécsben, azt elhozta Nagyszombatba, s kezdetét vehette a katolikus könyvkiadás, később pedig a magyar jezsuita nyomdák beindítása. Mint megjegyezte, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttesen azon dolgozik, hogy a nagyszombati jezsuita könyvkiadás teljes történetét feldolgozza.
Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a nyitóünnepségen elmondta, hogy könyvklubjuknak mintegy 14 ezer tagja s rajtuk kívül is több tízezer rendszeres vásárlója van. A társulat indította el 1992-ben a Szent István-könyvhetet, s a katolikus kiadványok mellett forgalmazzák más egyházak köteteit is az ökumenizmus jegyében. Bemutatta Mészáros István monográfiáját, amely a Szent István Társulat történetét dolgozza fel, valamint a kiadó jövő évi zsebnaptárát, és bejelentette XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikájának szeptember 22-i megjelenését.
A magyar nyelvű kiadás Szeretet az igazságban címmel jelenik meg annak a köriratsorozatnak a részeként, amelyet XVI. Benedek közvetlenül megválasztása után indított el a szeretetről és a reményről. A hamarosan megjelenő enciklika napjaink pénzügyi-gazdasági válságára igyekszik reflektálni, s elsősorban szociális kérdésekről értekezik.
________________________________________

Százhatvankét éve a hit és a tudás szolgálatában
A Szent István Társulat, amely 1993 óta évente ítéli oda az Stephanus-díjat, Magyarország egyik legrégebbi könyvkiadója. Elődje, a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat 1847. február 15-én alakult meg. Újságot is kiadott, amely Katholikus Néplap, majd Katholikus Hetilap címmel jelent meg. Később folyóiratot is elindítottak Családi Lapok címmel, negyedévente pedig megjelentették a Katholikus Szemlét. A Szent István nevet a szabadságharc leverése után, 1852-ben vette fel a kiadó, amely az éveken át tartó elnyomás alatt is a nemzeti nyelv ápolására törekedett. A kiegyezés után a társulat tankönyvkiadó tevékenységbe kezdett, ebben az időben számos Magyarországon élő kisebbség nyelvén is kiadtak műveket. Székházukban működött a Stephaneum nyomda, s ezzel a beruházással a kiadók közt a cég a Franklin Társulat mögött már a második helyen szerepelhetett. 1923-ban XI. Piusz pápa az Apostoli Szentszék Könyvkiadója címmel tüntette ki a társulatot. A második világháború utáni időszakban a lapkiadást betiltották, egyedül a Katholikus Szemlét jelentették meg külföldön. A nyomdát és a székházat a pártállami időkben államosították, a kiadó helyzetét pedig ellehetetlenítették, a kéziratokat az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) munkatársai bírálták, és hagyták jóvá. Csak a hetvenes évek végétől enyhült a nyomás, majd 1989-ben megszűnt az ÁEH, s ennek hatására a kiadott példányszám ugrásszerűen megemelkedett. 1992-ben a Szent István Társulat folytathatta hagyományos tankönyvkiadói tevékenységét.
 

 

MNO/ 2009. szeptember 16. / Pósa Zoltán

Erdő Péter felszentelte a Stephanus Könyvesházat
Háromnapos, katolikus rendezvénysorozat várja a szakrális irodalom híveit

 
A Magyar Katolikus Egyház művészeti értékeinek bemutatására, szélesebb körű megismertetésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ez év szeptember 15. és 17. között első alkalommal rendezi meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjait. A háromnapos rendezvény során országszerte kulturális programok segítik az egyházi kultúra gazdagságának megismerését: a templomokhoz hasonlóan az egyházmegyei gyűjtemények ingyenes nyitva tartással, különleges kincseik bemutatásával, tárlatvezetéssel várják a látogatókat. Több egyházmegyében szerveznek előadásokat, tanácskozást vallás és kultúra kapcsolatáról, továbbá kiállítások, irodalmi estek, hangversenyek is találhatók a programok között.
A kezdeményezés nem csupán egyszeri rendezvényt, hanem egy átfogó és időben nem elhatárolt feladatsort jelent. Nemzetünk kulturális önazonosságához a sajátosan katolikus kultúra értékei szervesen hozzátartoznak. Európában az a tapasztalat, hogy az egyes nemzeteknek a kulturális infrastruktúráját mindmáig nem kis részben a történelmi egyházak hordozták. Ebben a felelősségben kíván részt venni a Magyar Katolikus Egyház is – fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek a programsorozatot beharangozó sajtótájékoztató során.
Erdő Péter bíboros szerdán felszentelte a Stephanus Könyvesházat. Hazánk legrégibb kiadója, az idén immár 151 esztendős Szent István Társulat új intézménnyel megerősödve folytathatja az igehirdetés missziós parancsát. A Stephanus Könyvesház szeptember 16. óta várja a katolikus, illetve a keresztény irodalom és a teológia kincsestárával az olvasóközönséget a belvárosi Kossuth utca 1. szám alatt.
Végre, hatvan éves rejtőzködés után újra elérte a magyar könyvkiadás legpatinásabb és legkorosabb könyvműhelye, hogy közvetlenül a belváros talán legforgalmasabb, legelegánsabb utcájára nyíló könyvesboltja legyen – mondotta el többek között köszöntésében Rózsa Huba teológiaprofesszor, a Szent István Társulat alelnöke. Az olvasóknak nem kell többé a Szent István Társulat belső udvarban található, otthonos, de zsúfolt helyiségeibe bejönniük, ha együtt akarják megtekinteni a kiadó termésének teljességre törekvő vertikumát.
Veres András megyéspüspök beszédében elmondta: különleges öröm a hívő irodalmárok és olvasók számára, hogy e könyvesház megszentelésével nyithatták meg a Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvénysorozatot is. Ezen a katolikus kezdeményezésre létrejött fesztiválon hivatalosan szeptember 15-től 17-ig, de valójában a teljes hétvégére is kiterjedően tartanak könyvbemutatókat, komolyzenei hangversenyeket, előadásokat az ország számos templomában, egyházi művelődési intézményében. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy határozott, hogy ezentúl szeptember közepén évente megrendezik a magyar katolikus napokat. A megyéspüspök szerint nemzeti létünk függ attól, hogy a keresztény gondolkodás mennyire hatja át újra a világot.
A fesztiválon egyházmegyénként számos rendezvény ismerteti meg és mélyíti el a magyarság tudatában keresztény kultúránk ezeréves kincseit, amelyek nemzeti kultúránknak is alapkövei. A Szent István Társulat egyik ünnepi ajándéka, hogy szeptember 22-én jelenik meg XVI. Benedek pápa Caritas in veritae kezdetű, július 7-én nyilvánosságra hozott enciklikájának magyar nyelvű fordítása, amelynek bemutatója a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia épületében lesz.
Farkas Olivér költő, teológus, a Szent István Társulat igazgatója beszédében köszönetet mondott a Szent István Társulat tagjainak, a keresztény olvasóknak, akiknek irodalomszeretete lehetővé teszi, hogy abban a válságtól terhelt világban, amelyben hatalmas könyváruházak cserélnek gazdát, s mennek tönkre, a teológiával, Isten igéjével és a nemes irodalommal hűségesen sáfárkodó kiadó könyvesboltot nyithat. Köszönet illeti azokat a református, evangélikus, unitárius, baptista, keresztény kiadókat és olvasókat, akik megértették az ökumené lényegét, s 1992 óta részt vesznek a kora nyári Szent István Könyvhét rendezvényein. E 37 kiadó kínálatát is tartalmazza a Stephanus Könyvesház – többek között Mészáros István A Szent István Társulat százötven éve 1848–1998 című könyvét.
Erdő Péter bíboros Isten áldását kérve a megnyitó közönségére, megszentelte a könyvesboltot. A kereszténység megerősödésének, világvallássá fejlődésének egyik fontos stációja volt az evangéliumok írásos rögzítése. A magyarság számára legalább olyan fontos esemény volt, amikor Telegdi Miklós (1535–1586), 1558-tól az esztergomi káptalan nagyszombati jezsuita iskolájának tanára, később bécsi püspök nyomdát vett. Katolikus egyházi és világi tudósok együtt munkálkodnak azért, hogy teljes terjedelmében felkutassák, a világ elé tárják a nagyszombati jezsuiták hatalmas hagyatékát – mondta el többek között Erdő Péter. A Stephanus Könyvesház és a kulturális napok remélhetően szintén fontos mérföldkövet jelenthetnek majd a magyar keresztényég életében.

 
 

 

Hidlap.hu / 2009. szeptember 16. / W. ZS.

Krisztusi missziós parancs könyvekkel
Erdő Péter áldotta meg az új Stephanus könyvesházat


Újabb Szent István Társulathoz kapcsolódó könyvesház, azaz a Stephanus, nyílt meg tegnap Budapesten, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az Apostoli Szentszék könyvkiadójának fővédője áldott meg.
Az idei első rendezésű Magyar Katolikus Kultúra Napjai, háromnapos programsorozat nyitó eseményén Erdő Péter kiemelten beszélt arról, hogy „a keresztény könyvkiadás, ahogy a tömegtájékoztatás is, ha hittel cselekszik, az evangélium terjesztését szolgálja, ami a krisztusi missziós parancs teljesítését jelenti”. A püspök fontosnak tartotta és tartja is a könyvesház létrehozását, illetve, hogy minden egyházmegyében minél több hívőhöz eljussanak az időszakos és állandó katolikus kiállítások. Farkas Olivér, a Szent István Társulat ügyvezető igazgatója a megnyitón arról beszélt, hogy könyvklubjuk mintegy 14 ezer tagot számlál, s rajtuk kívül is több tízezer rendszeres vásárlójuk van. A gyarapodó olvasóközönségnek köszönhetően a társulat 1992-ben elindította a Szent István Könyvhetet – az egyhetes rendezvény május 11-16 között a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepe – így ökumenizmus jegyében a katolikus kiadványok mellett forgalmazzák más egyházak köteteit, immáron az új polcokon is.

 
 

 

Kultura.hu / 2009. szeptember 16.

 
Megnyílt a Szent István Társulat új könyvesboltja Budapesten

A Stephanus Könyvesház a rendszerváltás óta a társaság első utcára nyíló üzlete, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az Apostoli Szentszék könyvkiadójának fővédője áldott meg.

(MTI) - Az idén először megrendezett, Magyar katolikus kultúra napjai elnevezésű, háromnapos programsorozat nyitó eseményén a bíboros a beszédében elmondta: a keresztény könyvkiadás, ahogy a tömegtájékoztatás is, ha hittel cselekszik, az evangélium terjesztését szolgálja, "a krisztusi missziós parancs teljesítését jelenti".

Erdő Péter megemlítette, hogy a magyar katolikus kultúra ott kezdődött, hogy leírták a hitbeli tartalmakat. A katolikus megújulás pedig talán a legnagyobb, döntő lépést azzal tette, amikor Telegdi Miklós, a Nagyszombatban élő esztergomi általános helynök megvásárolt egy nyomdát Bécsben, azt elhozta Nagyszombatra, amivel megkezdődött a katolikus könyvkiadás. Ezt követte a magyar jezsuita nyomdák beindítása - jegyezte meg. Nem véletlen, hogy ma a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttesen dolgozik azon, hogy a nagyszombati jezsuita könyvkiadás teljes történetét feldolgozza - mutatott rá. A bíboros beszédében kitért arra, hogy a Szent István Társulat a legrégibb folyamatosan működő magyarországi könyvkiadó, ezért "sajátos hagyományoknak is az örököse".

Farkas Olivér, a Szent István Társulat ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy könyvklubjuk mintegy 14 ezer tagot számlál, s rajtuk kívül is több tízezer rendszeres vásárlójuk van. A társulat indította el 1992-ben a Szent István Könyvhetet is - jegyezte meg. Mint mondta, a katolikus kiadványok mellett forgalmazzák más egyházak köteteit is az ökumenizmus jegyében.
 

 


Magyar Kurír
/ 2009. szeptember 16.

 
Magyar Katolikus Kultúra Napjai – új könyvesbolt nyílt a belvárosban
A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója új könyvesboltot nyitott a belváros szívében. Szeptember 15-én, 16 órakor Erdő Péter bíboros áldotta meg az üzletet, Veres András püspök pedig megnyitotta a Magyar Katolikus Kultúra Napjainak rendezvénysorozatát.
A Szent István Társulat könyvesboltjának 60 évvel ezelőtti államosítása óta a Társulat könyveinek árusítása a kiadványok színvonalához sokszor nem méltó körülmények között történt, ezért is örömteli, hogy a kiadó végre egy utcára nyíló könyvesboltban árusíthatja könyveit – emelte ki köszöntő szavaiban Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke.
Ez az esemény méltó alkalom a Magyar Katolikus Kultúra Napjainak országos megnyitására – mondta Veres András püspök. Kiemelte, hogy a programsorozatba – amelyet most első ízben rendeznek, de ezentúl évente sor kerül majd a megszervezésére – az egyházmegyék is bekapcsolódtak. Felhívta a látogatók figyelmét a http://kultura.katolikus.hu címen elérhető honlapra, amelynek segítségével a programokról tájékozódhatnak. Végül a Szentatya gondolatait idézte, aki egy beszédében úgy fogalmazott, hogy az a kultúra, az a nemzet, amely elvágja kultúrájának keresztény gyökereit, az öngyilkosságot követ el. A Magyar Katolikus Kultúra Napjait azért szervezték, hogy ez ne következhessen be.
Az új üzletet Erdő Péter bíboros, a Társulat fővédője áldotta meg, aki utalt rá, hogy a Szent István Társulat a legrégibb magyarországi katolikus kiadó. Sajátos hagyományoknak örököse, ha fölnézünk a mennyezetre, akkor láthatjuk, hogy olyan személyek képei díszítik ezt a helyiséget, akiknek szoros kapcsolatuk volt a Szent István Társulattal. Gondoljunk rájuk is, elevenen őrizzük az emléküket, ápoljuk azokat a gondolatokat, amelyek nekik erőt adtak munkájukhoz, mert azok ma is erőforrást, optimizmust jelentenek számunkra. Ezzel kérjük Isten áldását a Szent István Társulatra és az új könyvesboltra – fogalmazott Erdő Péter.
Farkas Olivér igazgató a megnyitó ünnepségen bemutatta Mészáros István professzornak a Szent István Társulat történetét feldolgozó monográfiáját, valamint a kiadó jövő évi zsebnaptárát, és bejelentette, hogy a megnyitó ünnepség résztvevőinek átadott részvényjegyekkel visszatérő vásárlók ingyen megkapják majd XVI. Benedek pápa legújabb Caritas in veritate enciklikájánaka a magyar nyelvű kiadását, amely Szeretet az igazságban címmel szeptember 22-én jelenik meg.
A Kossuth Lajos utcára nyíló üzlethelyiség a Stephanus Könyvesház nevet viseli, a Szent István Társulat működteti, és a keresztény kiadók legszélesebb választékával várja a vásárlókat, összeségében 32 kiadó könyveit árusítják.
 

 


MNO
/ 2009. szeptember 15. KA

 
Új könyvesboltot nyitott a Szent István Társulat

Megnyílt a Szent István Társulat új könyvesboltja kedden Budapesten; a Stephanus Könyvesház a rendszerváltás óta a társaság első, utcára nyíló üzlete, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, az Apostoli Szentszék könyvkiadójának fővédnöke áldott meg.

Az idén először megrendezett, Magyar Katolikus Kultúra Napjai elnevezésű, háromnapos programsorozat nyitó eseményén a bíboros beszédében elmondta: a keresztény könyvkiadás, ahogy a tömegtájékoztatás is, ha hittel cselekszik, az evangélium terjesztését szolgálja, „a krisztusi missziós parancs teljesítését jelenti”. Erdő Péter megemlítette, hogy a magyar katolikus kultúra ott kezdődött, hogy leírták a hitbeli tartalmakat. A katolikus megújulás pedig talán a legnagyobb, döntő lépést azzal tette, amikor Telegdi Miklós, a Nagyszombatban élő esztergomi általános helynök megvásárolt egy nyomdát Bécsben, azt elhozta Nagyszombatra, amivel megkezdődött a katolikus könyvkiadás. Ezt követte a magyar jezsuita nyomdák beindítása – jegyezte meg.

Nem véletlen, hogy ma a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttesen dolgozik azon, hogy a nagyszombati jezsuita könyvkiadás teljes történetét feldolgozza – mutatott rá. A bíboros beszédében kitért arra, hogy a Szent István Társulat a legrégibb folyamatosan működő magyarországi könyvkiadó, ezért „sajátos hagyományoknak is az örököse”.

Mint azt Veres András szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Kultúra Napjai szervezőbizottságának elnöke köszöntőbeszédében elmondta, ezentúl a tervek szerint minden évben megrendezik majd a programsorozatot, hogy az egész magyar társadalomnak megmutassák: „a kereszténység átitatta egész nemzeti kultúránkat”, mert „egész nemzeti létünk függ attól, hogy ez a keresztény értékrend, amit az evangélium alapján az egyház hirdet, őriz és továbbad, milyen módon képes ma is az emberek gondolkodását és cselekvését befolyásolni”.
 

 


Magyar Kurír / 2009. augusztus 25.

Stephanus Könyvesház nyílik Budapesten 

 

A Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója új könyvesboltot nyit a belváros szívében.
A Kossuth Lajos utcára nyíló üzlethelyiség a Stephanus Könyvesház nevet viseli majd, s a keresztény kiadók legszélesebb választékával várja a vásárlókat.
Szeptember 15-én,  16 órakor, a Magyar Katolikus Kultúra Napjai keretében Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédője nyitja meg az új könyvesházat.
(Cím: Bp. V. ker., Kossuth Lajos u. 1.)
 

 

Új Ember / 2009. május 17. / Cser István

 
A keresztény szellemiségű művek ünnepe - Megnyílt a XVII. Szent István Könyvhét
Az irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek, összesen hétezer kiadvány, nyolcvanhat újdonság sorában a legkülönbözőbb témákban találhatnak maguknak szellemi táplálékot az olvasók. Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója a rendezvénnyel kapcsolatban külön kiemelte, hogy új résztvevőként megjelent kínálatával a könyvhéten két kolozsvári kiadó, a Verbum Kulturális Egyesület és a Koinonia is. Az elmúlt csaknem két évtized alatt a Szent István Könyvhét a magyar nyelvű könyvkiadás világi szakmai körökben is számon tartott eseményévé fejlődött.
A tavaszi könyves seregszemle ünnepi megnyitóját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében tartották. Bemutatták a könyvhét újdonságait, majd átadták a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díját. A Stephanus-díjat - az alapító okirat szerint - olyan szerzők kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik a teológiai tudományok, illetve az irodalmi műfajok területén. A díjat napjainkig harmincöt személy nyerte el, köztük Franz König bíboros, Joseph Ratzinger bíboros, Nemeskürty István és Jókai Anna. A díjat Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója adta át a kitüntetetteknek. Teológiai kategóriában idén Gánóczy Sándor, a würzburgi egyetem nyugalmazott dogmatikaprofesszora, irodalmi munkásságáért pedig Czakó Gábor író vehette át a rangos elismerést. A díjazottakat Puskás Attila dogmatikaprofesszor és Szörényi László irodalomtörténész méltatta. A megnyitón közreműködött a Budapesti Vonósok vonósnégyese.
 
 

 

Magyar Nemzet  / 2009. május 12. / Pósa Zoltán

 
Merítés a hitvalló irodalomból
Megnyílt a XVII. Szent István ünnepi könyvhét · Czakó Gábor az idei kitüntetet

A Szent István Társulat szervezésében nyitotta meg tegnap a XVII. Szent István ünnepi könyvhetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. A rendezvény fő szervezője, Farkas Olivér költő, a Szent István Társulat igazgatója elmondta: a katolikus keresztény és a protestáns magyar keresztyén kiadók nagy része a sajátjának tekinti határon innen és túl a hitvalló könyvműhelyek legnagyobb találkozóját.

Rózsa Huba professzor, a Szent István Társulat alelnöke elmondta, hogy a Ferenciek terén felállított huszonkét, Makovecz Imre által tervezett könyvsátorban tegnap déltől kezdve a szombati, fesztiválszerű zárónapig naponta kilenctől este hétig harmincnégy Kárpát-medencei magyar könyvkiadó várja a szép kertészetének zarándokait. Tegnap Nemeshegyi Péter, Dávid Katalin, Székely János, Pál Ferenc, Szervátiusz Klára, Szervátiusz Tibor, ma délután háromtól este hatig Gánóczy Sándor, Czigány György, Kocsi György, Pajor András, Böjte Csaba, Bábel Balázs, Beer Miklós, Tóth Sándor, Szikora József, Szabó Ferenc, Mácz István dedikálja könyveit a ferenciek templománál fölállított asztalnál. Sarbak Gábor professzor, a Szent István Társulat elnöke élvezetes előadásából ízelítőt kaptunk a bőséges termésből. A keresztény szellemi agapé terített asztalánál nem könnyű a válogatás. Nyomban szembe tűnik a Szent István Társulat kínálatából a Szentek élete I–II. című kötet, amely hazai rekordot döntött: kétezer év 6200 szentjének életét mutatja be 2800 oldalon. A könyvnek, amelyet Diósi István szerkesztett, mégis az a legfőbb különlegessége, hogy tartalmazza a Római Martirológiumot, amely magyar nyelven először jelenik meg. Minden szentről reprezentatív képet láthat az olvasó.
A próza szerelmeseit minden idők egyik legnépszerűbb magyar írója, Fekete István Búcsú című, megközelítően nyolcvan elbeszélést tartalmazó kötete, a költészet barátait Czigány György Zárófogadás című, új prózai írásokat és verseket egyaránt tartalmazó kötete várja, utóbbi az érett költő eddigi életútjának summázata, lírai önlélekrajza.
A Szent István könyvheti megnyitóünnep hagyományosan legmeghittebb pillanata, amikor Erdő Péter érsek átadja a régmúlt idők auráját sugárzó díszteremben a Stephanus-díjakat. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke felidézte, hogy 1993 óta harmincöt személy, tizennyolc teológus és tizenhét szépíró részesült az örömteli megtiszteltetésben. A teológiai kategória díjazottja volt 1998-ban Ratzinger bíboros, akit 2005. április 19-e óta XVI. Benedek pápaként tisztel a világ. Az irodalmi kategóriában többek között Jókai Anna és Kalász Márton vitte haza a Szent Istvánról elnevezett díjat. Ahogy tegnapi lapszámunkban már megírtuk, idén Gánóczy Sándor római katolikus lelkész, a filozófia és a teológia doktora, valamint Czakó Gábor író nyerte el a díjat. Az 1928. december 12-én, Budapesten született Gánóczy Sándor életművét Puskás Attila, a Pázmány Péter Hittudományi Karának dogmatika professzora méltatta. A több, mint harminc könyv szerzőjeként közismert tudóst 1949-ben a kommunizmus üldözte el hazájából. A könyvhétre látott napvilágot a professzor Határon innen, határon túl – teológiai párbeszédek című kötete, amelyet ma délután háromtól dedikál. Czakó Gábor laudációját Szörényi László irodalomtörténész-professzor, az Irodalomtudományi Intézet igazgatója mondta el. Az 1942. szeptember 14-én, Decsen született próza- és drámaíró, képzőművész 1966 óta publikál, a keresztény elhivatottság és szellemiség jegyében írta meg munkáit a pártállami időkben is. A könyvhétre megjelent munkájának első kiadása 1974-ben látott napvilágot, s az ötvenes évekről mutat hiteles képet egy felcseperedő, érzékeny, az íróra nagyon is hasonlító kamasz palettájával. Czakó elmondta, hogy a Szent István szellemiségét kisugárzó Stephanus-díj azon szakmai elismerések közé tartozik, amelyeket itt és most is örömmel fogadhat el magyar író. 
 

 

 

 
Magyar Hírlap/ 2009. május 12. / P.I.  

Könyvvásár a Ferenciek terén  Ünnepi díjátadóval kezdődött tegnap a 17. Szent István Könyvhét, a keresztény szellemiségű könyvkiadók seregszemléje, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek nyitott meg. A rendezvény szombatig várja a látogatókat Budapesten, a Ferenciek terén.  
 
Elsőként Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke és Rózsa Huba alelnök ismertették a könyvhét programját, illetve újdonságait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Jog- és Államtudományi Karának dísztermében. Elmondták, minden nap délután három órától kezdődnek a dedikálások és a szerzőkkel kapcsolatos programok, az alkalomra harmincnégy kiadó készült hétezer kiadvánnyal, köztük összesen nyolcvanhat könyvheti újdonsággal. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke az eddigi harminchárom díjazottról szólt, majd Erdő Péter bíboros, a Szent István Társulat fővédnöke átadta a Stephanus-díjakat. Teológia kategóriában Gánóczy Sándor, irodalom kategóriában Czakó Gábor kapta az idei díjakat.
 
Puskás Attila, a PPKE Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára Gánóczy Sándorhoz intézett laudációjában elmondta, Gánóczy élete és munkássága határokon túli, élt Franciaországban, Olaszországban, Németországban. Tanácsadóként részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, amelynek teológiai szemlélete beépült saját teológiai látásmódjába is. "A magyar teológiai életnek abban a szerencsében van része – tette hozzá –, hogy az utóbbi évtizedben egyre többször vett részt hazai konferenciákon." Gánóczy Sándort munkásságának kezdetétől foglalkoztatták a határon túli kérdések, ezért kezdte kutatni Kálvint, természettudományokkal, filozófiával, agykutatással foglalkozott. Magyarul eddig három önálló könyve látott napvilágot, a negyedik a Határon innen, határon túl című válogatott írásokat tartalmazó könyve.

A dogmatika professzora köszönőbeszédében elmondta, hatvan éve hagyta el Magyarországot, majd a különböző tudományos meghívásairól beszélt, amelyek egyre sűrűsödnek idehaza. "Csak hálával adózhatom azért, mert megkaptam ezt a díjat. Hatvan év után jó a magyar szellemi tengerben lubickolni" – tette hozzá.

Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója az esemény keresztény szellemében emelte ki Czakó Gábor Csata minden áldott nap című regényének címéből az áldott szót. "Minden könyvét olvastam, csak ezt nem, mivel még nem kaptam meg" – mondta viccelődve Szörényi. Ezután Czakó 77 és fél magyar rémmese című könyvéből idézett, példázatként arra, hogy a humor és a szférák miként találkoznak.

Czakó Gábor rövid köszönőbeszédet mondott: "Nem vagyok nagy díjelfogadó, de ezt a díjat nagy örömmel fogadtam el." Majd elmesélt egy kedves anekdotát készülő új könyvéből.

Az esemény végén Erdő Péter érdemes, érdekes és hasznos olvasmányokat remélve nyitotta meg a keresztény könyvhetet.
 

 

 

 
Magyar Nemzet / 2009. 05.11. / Pósa Zoltán 
Czakó Gábor író kapja az idei Stephanus-díj irodalmi változatát a Szent István-könyvhét megnyitóján  
Czakó Gábor író már első, 1970-ben megjelent Szoba című regényében is a Krisztus-képmást hordozó ember jogaiért perelt. A legjobb kezekbe kerül a Stephanus-díj, amelyet irodalmi kategóriában – a teológiai kategóriában nyertes Gánóczy Sándor professzorral együtt – ma délelőtt 11-kor Czakó Gábor vesz át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem aulájában, a XVIII. Szent István- könyvhét megnyitóünnepén. A Stephanus-díj az eddigi életmű értékeinek magas szintű elismerése. Mire kötelezi ez önt?
– Szent István példájának követésére. Ő eleget tett az evangélium fő üzenetének: legyetek szentek. Neki sikerült, előttünk a feladat. Szent István példája különösen kötelező minden közéleti emberre és családfőre: aki nem szent, az nem király, hanem hitvány bitorló a maga életkörzetében. Szent István életmintája a magyar történeti alkotmány alapja az intelmeitől a Hármaskönyvön át a kiegyezésig és ’56-ig. Élete és műve szellemi talpköve Magyarország ezeréves történetének.
– Irodalmi műveiben, a Beavatás műsorában és köteteiben, személyes megnyilatkozásaiban is a megtisztulás útját keresi. Közeledünk vagy távolodunk?
– Ki-ki magába nézve pontosan felmérheti, hogy meddig jutott, merre tart. Antikrisztusi időket élünk. Már túl vagyunk a vallás, a közösség, kultúra, az erkölcs, a személy szétbombázásán, most indult a férfi-nő mivoltunk elleni hadjárat a genderprogrammal. Az apokalipszis írja, hogy ennek vége lesz.
– Újabb, a könyvhéten megjelenő művében is a bibliai alapelvek itt és mostját keresi?
– Az Antikrisztus és mi vizsgált paradoxona: vagy a világválság roppantja össze civilizációnkat, vagy a válságból való kilábalás rongálja meg még súlyosabban a föld életfenntartó képességét. Eddig minden civilizáció összeomlott, a mostani bukása az első, ami globális fenyegetést jelent. Helyzetünk mindenkit döntésre kényszerít: Krisztust követjük-e, vagy az Antikrisztust, azaz viseljük-e az ő jelét a kezünkön (tetteinkben), homlokunkon (gondolkodásunkban)? A kérdés nem vallási, hanem létbeni. A most lezáruló korszak kísérlete igazolja, hová vezet az istengyűlölet. Nos, hagyjuk-e, hogy a semmi tovább uralkodjék felettünk? Valóságérzékünkön is múlik, hogy az emberiség, a kultúra és a bolygó mekkora veszteségeket fog szenvedni a közeljövőben.
– Magánemberként mennyire aktívan gyakorolja hitét? Ön jár templomba?
– Gyermekkorom óta bukdácsolok az úton és sütkérezek a szentmise csodájában. Az utóbbi tíz évben elsősorban mostani lakóhelyemen, a békásmegyeri Szent József-egyházközségben igyekszem szolgálni. De megyek, ahová hívnak. Életem egyik legnagyobb élménye volt, amikor háromnapos lelkigyakorlatot tarthattam Gyulafehérvárott a főegyházmegye kántorainak.
– Legutóbb arról beszéltünk, hogy 1956-ban a nép még látta Isten angyalát, most egy része megátalkodott. Változott-e az őszödi beszéd óta valami e tekintetben?
– Az őszödi hazudozó és a helyére csüccsentett halálos libatolvaj kőkemény és mély tanítás a nemzetnek. Íme, a Szent István-i mércét tagadó vezetők egymást múlják felül hitványságban, és az országot mind nagyobb nyomorba döntik. Amíg a nép nem ismeri fel kilétüket, sőt, amíg maga is hozzájuk hasonul, addig velük süllyed mind mélyebbre. Aki a gonosszal paktál, milyen alapon remél jót? Tisztességet, igazságot, szépséget, szeretetet? A mefisztói alku gyümölcse a hiány, a félelem, a sóvárgás, az irigység, a viszály/verseny, a hazugság, a gőg, a gyűlölet. A pokol. Lehet, hogy ez olykor pénzzel jár, néha nem is kevéssel, de a pénz semmi: a hazudós bankrendszer fizetési ígérete. A mostani válságban záporként hullanak a nullák a folyószámlákról… Ha a Szent István-i útra térnénk, akkor hirtelen felderülnénk. A derű a megtérés jele. A panaszkodók elhallgatnának, a Böszmék és Döbrögik szétpukkannának csahosaikkal együtt, az ország hajója kiröppenne a hullámvölgyből, egyensúlyát visszanyerné. A szellemit. Utána az erkölcsit, a biológiait, a gazdaságit és a többi járulékost.
 
 

 

 

 
Magyar Kurír / 2009. május 11.

XVII. Szent István Könyvhét – Stephanus-díj, 2009

A tizenhetedik alkalommal megrendezett Szent István Könyvhét megnyitóján, május 11-én 11 órakor a PPKE dísztermében Erdő Péter bíboros és Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadta az idei Stephanus-díjakat: teológiai kategóriában Gánóczy Sándornak; irodalmi kategóriában pedig Czakó Gábornak.
 A budapesti Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurta-sátorban május 16-áig, naponta 9–19 óráig 34 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A Szent  István Társulat által szervezett könyvhétre ellátogató olvasókat közel hétezer kiadvánnyal, köztük 86 könyvheti újdonsággal várják a Kiadók. Irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek.
A Ferenciek terén ismét találkozhatnak az olvasók és a szerzők; naponta 14 és 18 óra között mintegy 40 szerző: író, költő, teológus dedikálja műveit. A könyvhét ünnepélyes megnyitóján, május 11-én bemutatták a könyvhét újdonságait. Az ünnepségen közreműködött a Budapesti Vonósok Vonósnégyese.
A hagyománynak megfelelően a megnyitó ünnepségen adták át a Stephanus-díjakat. A díjazottakat Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatika professzora és Szörényi László irodalomtörténész, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója méltatta.
 
Stephanus-díj, irodalmi kategória – 2009: Czakó Gábor író, drámaíró, képzőművész 
Stephanus-díj, teológiai kategória – 2009: Gánóczy Sándor (Alexandre) római katolikus pap, a filozófia és a teológia doktora, egyetemi tanár
*

A Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított kulturális díja, amelyet 1993-tól az évente megrendezett Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában.
Az alapító okiratban foglaltak szerint a díjazottak minden évben olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén. A Díjat 1993-tól napjainkig 35 személy nyerte el.
A korábbi évek díjazottjai:
Teológia
1993 Gál Ferenc †; 1994 Vanyó László †; 1995 Csanád Béla †; 1996 Franz König bíboros † (Bécs); 1997 Erdő Péter; 1998 Joseph Ratzinger bíboros (Róma); Zakar Polikárp OCist (Róma); 1999 nem került sor díjátadásra; 2000 Rózsa Huba, Török József; 2001 Szabó Ferenc SJ; 2002 Jakubinyi György (Gyulafehérvár); 2003 Szentmártoni Mihály SJ (Róma); 2004 Kereszty Rókus OCist (Irving, Texas); 2005 Joachim Gnilka (München); 2006 Angelo Scola bíboros (Velence); 2007 Jelenits István; 2008 Anton Ziegenaus (Augsburg)
Irodalom
1993 Erdélyi Zsuzsanna; 1994 Nemeskürty István; 1995 Vidor Miklós †; 1996 Tordon Ákos; 1997 Magyar Ferenc †, Valentiny Géza (Bécs) – „A magyar egyházért és kultúráért”; 1998 Mészáros István; 1999 nem került sor díjátadásra; 2000 Dékány Endre †; 2001 Tarbay Ede; 2002 Molnár Tamás (New York); 2003 Dávid Katalin; 2004 Czigány György; 2005 Vasadi Péter; 2006 Jókai Anna; 2007 Kalász Márton; 2008 Rónay László
 
 

 

 Könyves Extra / 2008.

 
A legpatinásabb kiadó
160 éves a Szent István Társulat
 A 2008-as esztendő kettős ünnep hazánk legpatinásabb könyves műhelye számára. A Biblia évének országos eseménysorozata közepette a kiadó fennállásának százhatvanadik évfordulóját ünnepli. Múltról és jelenről Farkas Olivérrel, a Társulat igazgatójával beszélgettünk.

- A kiadó alapításának szálai egészen a reformkorig vezethetők vissza. Kinek az ötlete nyomán jött létre a Szent István Társulat?
A reformkor kultúrtörténetünk legdinamikusabb időszaka volt. Herder jóslata, amely szerint a magyar nyelv és nemzet a 19. század közepére elenyészik, nem következett be. A Szent István Társulat története az 1822-ben a Pozsonyba összehívott zsinatig vezethető vissza; ott vetődött fel ugyanis először egy nevelési és fölvilágosító könyveket kiadó és terjesztő keresztény társulat létrehozásának gondolata. A zsinat tárgyalási témái között szerepelt az egységes teológiai tankönyvek megjelentetése, és a Biblia szakszerű újrafordításának, kiadásának és terjesztésének ügye. A Szent István Társulat megalapításának igénye csak jó húsz évvel később, 1844-ben, a Religio és Nevelés című folyóirat egyik tanulmányában nyert konkrét megfogalmazást, Fogarasy Mihály nagyváradi kanonok tollából. Kitartó szervezőmunkája nyomán 1847- ben, a pesti Központi Papnevelő Intézet könyvtárában, egyházi és világi személyek részvételével alakult meg a Szent István Társulat, egyelőre Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat néven, amelynek alapszabályát engedélyeztetés miatt beterjesztették a Helytartótanácshoz, illetve Kopácsy József esztergomi érsekhez. A hercegprímás szinte azonnal jóváhagyta a szabályzatot, a Helytartótanács engedélye azonban késett. A Társulat vezetői azonban bíztak az engedély mielőbbi megérkezésében, ezért 1847 novemberében megjelentették a Társulat legelső kiadványát, az 1848-ra szóló Keresztény naptárt. Hamarosan kitört a forradalom, és a sajtószabadság kikiáltása után már nem kellett várni az engedélyre.
- A Szent István Társulat 1848. május 1-jén hivatalosan is megkezdhette nyilvános működését. A későbbiekben mennyire vált dinamikussá a kiadói munka?
A számos világi taggal – Deák Ferenccel, Semmelweis Ignáccal, Liszt Ferenccel és Eötvös Loránddal – induló Szent István Társulat 1848-ban tartotta első közgyűlését, ahol a tagok gróf Károlyi Istvánt, Pest Vármegye főispánját választották elnökké. 1848 júliusában elindították az ország első katolikus hetilapját Katholikus Néplap címmel, amelyet hamarosan szlovákul és németül is kiadtak. 1889-ben gróf Zichy Nándor lett a Társulat világi elnöke, akinek legfőbb célja a saját székház és nyomda létrehozásának ügye volt. Terve 1898-ban valósult meg, amikor a kiadó a Szentkirályi utcában felépült neogótikus palotába költözött. (Ma ez az épület a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara.) Egy évvel később ugyanitt megkezdte működését a Stephaneum Nyomda. A Társulat – a kiadó, a nyomda és a bolthálózat – 1922-ben részvénytársasággá alakult.
- A második virágkorát az 1940-es években élő kiadó elől 1948-tól elfogyott a levegő. Hogyan sikerült túlélni a következő közel fél évszázadot?
A Stephaneum Nyomda államosítását követően a könyveket megsemmisítették, a kiadót kiutasították a székházából, a folyóiratokat betiltották. A társulat működése végül Czapik érseknek volt köszönhető, aki közbenjárt, hogy a kiadó a pesti ferences templom melletti volt kolostorban kapjon néhány kisebb helyiséget. 1951-től közel négy évtizeden át minden könyv csak az Állami Egyházügyi Hivatal jóváhagyásával jelenhetett meg, de a Szent István Társulat könyvei terjesztésére nem kapott állami engedélyt. Kiadványait az Ecclesia Szövetkezet értékesítette. Szerencsére azonban akkor is voltak hatalommal dacoló, hajlíthatatlan emberek, mint Kodály Zoltán, aki Sík Sándor Te Deumának s Magyar Mise című kompozíciójának kiadására a Szent István Társulatot kérte fel. A forradalom után némileg enyhült a helyzet, és engedélyt adtak a német és osztrák segélyszállítmányként érkező papír, kartonlemez, könyvkötő vászon fogadására. Az 1970-es évtized második felétől Ákos Géza igazgatónak számos előnyös döntést sikerült kiharcolnia az Egyházügyi Hivatalnál. Akkoriban jelent meg Werfel, Saint-Exupéry, Graham Green vagy Kazantzakisz egy-egy olyan műve, amelyet vagy nem ismertek, vagy politikailag nem tartottak megfelelőnek a világi kiadók, majd történeti, néprajzi és teológiai munkák is napvilágot láttak. A történelem furcsa fintora, hogy az Állami Egyházügyi Hivatalhoz engedélyezésre utolsóként benyújtott könyv Mindszenty József Emlékirataim című könyve volt.
- A rendszerváltás mennyire változtatta meg a Társulat nagy hagyományú kiadói munkáját?
Az 1990-es évtizedben a katolikus könyvpiacon is új kiadók születtek s lettek konkurensei a Társulatnak. 1992-ben a hagyományos, egyházi könyvterjesztő hálózatát megőrizve, a Szent István Társulat könyveivel megjelent a világi terjesztőknél, ugyanakkor megalapította a Szent István Könyvklubot. A kárpótláskor visszakapott ingatlanunkról lemondva felismertük a kínálkozó lehetőséget, hogy miként a régi időkben, ismét tankönyvkiadással foglalkozzunk. Így lett a Szent István Társulat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi és Jogi Karának hivatalos tankönyvkiadója. A két karon egy-egy könyvesboltot is alapítottunk. Az idén közel kétszáz megjelenésre érdemes kézirat várja, hogy könyv formájában eljusson az olvasóhoz. A rendszerváltás előtti évekhez képest ez hatalmas mennyiségi változást jelent. Reméljük, hogy minőségben, lelkiekben is követni tudjuk e nagy változásokat.
-  Az elmúlt évtizedben a Társulat új hagyományokat is teremtett. Ezek közé tartozik a Szent István Könyvhét és a Stephanus- díj…
Az Ünnepi Könyvhét mintájára 1992-ben szerveztük meg első alkalommal a Szent István Könyvhetet. A keresztény könyvkiadók azóta évente ismétlődő seregszemléjét Budapesten, a Ferenciek terén tartjuk. Első alkalommal öt, ma már harminc könyvsátorral várjuk az érdeklődőket. Az ünnepi megnyitón kerül sor a Stephanus-díj átadására; a kitüntetést a Társulat fővédője, Magyarország mindenkori prímása nyújtja át. A Szent István Társulat teológia és irodalmi kategóriában évente jutalmazza azokat a hazai és külföldi szerzőket, akik magyar nyelven megjelent műveikben és publikációikban az egyetemes, keresztényeurópai kultúra értékrendjét és szellemiségét közvetítik. Az utóbbi időszak díjazottjai között megtalálhatjuk pl. Nemeskürty István írót, Erdélyi Zsuzsanna néprajztudóst, Joseph Ratzinger bíborost, a jelenlegi Szentatyánkat és Erdő Péter bíboros urat. Az idei díjazott teológiai kategóriában: Anton Ziegenaus, aki nyolc kötetes dogmatikai művéért részesül kitüntetésben. Az irodalmi kategória díjazottja Rónay László tanár úr, aki az Isten nem halt meg című kötetéért kapja az elismerést. 

A teljes cikk itt olvasható.)
 

 
Magyar Kurír / 2008. június 10.
Parlamenti bibliaosztás

Több mint száz parlamenti képviselő kapott Szentírást a Biblia éve alkalmából az Országházban. A katolikus és protestáns Bibliákat Erdő Péter bíboros, Bölcskei Gusztáv református püspök és Ittzés János evangélikus püspök adta át.
A kezdeményezést, amelyet Balog Zoltán, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil- és Vallásügyi Bizottságának elnöke indított el Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is támogatta. Köszöntőjében a Parlament elnöke így fogalmazott: a Biblia nem csupán történelem és hitvallás, hanem kapaszkodó és értékrend a XXI. század globális világában.
Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke arról beszélt, hogy a magyar nyelvű bibliafordítások mérföldkövei a nyelv fejlődésének, a könyvnyomtatás kialakulása pedig lehetővé tette, hogy Isten szava mindenkihez eljusson.
Bölcskei Gusztáv az ünnepségre magával hozta édesapja és apósa Bibliáit, kiemelve, hogy a könyveken át, amelyek túlélik családtagjainkat, magunk is egy közösség és a történelem részévé válunk. Ez segít a mindennapokban, döntéseink meghozatalában is.
Ittzés János elmondta, a bibliai történetek tanúsítják, hogy a világ Isten kezében van, és minden embernek ennek tudatában kell cselekednie és döntéseket hoznia.
Az átadás előtt Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy bár a különböző pártok másként emlékeznek meg bizonyos eseményekről, de a megváltás tekintetében mindannyian egy oldalon állunk. Minden ember megváltásra szorul, és Isten mindenkinek felkínálja az üdvösséget. Ehhez segítség a Biblia, amely mindenkihez szól…

A katolikus Szentírást a Szent István Társulat, a protestáns fordítású Bibliát pedig a Magyar Bibliatársulat biztosította. A megjelent képviselők többségükben a Fidesz és a KDNP frakció tagjai voltak, de több szocialista képviselő is jelezte igényét valamely Biblia-fordításra.
 
Szent István Társulat
1053 Budapest Veres Pálné u. 24.
E-mail: szit@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-6957
Stephanus Könyvesház
1053 Budapest Kossuth Lajos u. 1.
E-mail: konyveshaz@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-0567
ekonyvtar
sajtoszoba
A Szent István Társulat folyóiratai:
foly_teologia
foly_communio
foly_katolikuspedagogia
foly_szocialpedagogia
foly_foliatheologica
foly_miscellanea

hirlevel
aruhaz
konyvklub
boltjaink