bemutatkozas
tortenetunk
rendezvenyek
szentistvan
stephanus_alapitvany
cimunk
hasznoslinkek
kurir

A Társulatról

Magyar Nemzet / 2010. december 15. / R. Kiss Kornélia

A szeretet változatai
Kontrasztok-vitaest: Jelenits István piarista szerzetes és Nádas Péter találkozása
A teljes cikk itt olvasható: pdf


Népszabadság / 2010. november 6./ Bárkay Tamás

Literatúra, némi zaccal
A legendás törzshelyek kora a jelek szerint lejárt, ám az irodalom lassan, de biztosan visszaszivárog a pesti kávéházakba: legutóbb a Szent István Társulat nyitott belteret a kortárs literatúra iránt fogékony közönségnek. A művelődéstörténész szerint az egykori művésztanyák hagyományait most leginkább a romkocsmák őrzik.

Pesten a reformkorban érett meg az idő arra, hogy az irodalom bevonuljon a kávéházakba. A történet eleje prózai: a honi lap- és könyvkiadás ekkortájt kezdett Pestre koncentrálódni, vagyis mi sem volt természetesebb, mint hogy az országban szanaszéjjel élő, de egymás társaságát kereső és a hírlapírásból megélni vágyó szerzőket ide húzta a szívük. Komolyabb összejövetelekre alkalmas méretű lakást azonban csak a mágnások engedhettek meg maguknak akkoriban (is), közösségi térnek tehát nem kínálkozott − de nincs is − jobb választás, mint a jó öreg kávéház – vázolta a kezdeteket Saly Noémi művelődéstörténész.
Az első igazi irodalmi kávéház kétségkívül az 1843-ban indult Pilvax volt, aztán a kiegyezés után aztán sorban nyíltak az utóbb szintén legendássá lett helyek: a Fürdő (ma József Attila) utcai Kávéforrás, a Váci utcai Magyar Korona, a kiskörúti Fiume, a századfordulón és táján a Centrál, a mai Írók boltja helyén a Japán, a Kálvin téri Bátori, a New York, aztán az Krúdy Gyula utca–körút sarki Baross, az 1930-as években a Simplon, az Erzsébet körúti Bucsinszky és az Attila úti Philadelphia.
Hogy mekkora hatása lehetett a kávéházaknak az irodalomra (és viszont), azt Krúdy Hét bagoly című regényének alábbi sorai is jelzik: „Tudja, minek van jelentősége, aszszonyom, a magyar irodalmi pályán? Megmondom magának röviden. Annak…, amikor éjszaka, éjfélkor, a »Fiume« kávéházban, ahol a zsurnaliszták és írók összegyülekeznek, valaki a kerek asztalnál felkiált: »Olvastátok Józsiás legújabb elbeszélését a Fővárosi Lapokban?« És a pincér, aki ott hallgatózik, mindig a hírlapírók asztala körül, sietve elhozza az újságpolcról a Fővárosi Lapokat, a virrasztók egyenként elolvassák, aztán szótlanul egymásra néznek…”
A második világháborúval, még inkább az államosítással az irodalom eltűnt a kávéházakból, a kávéházak pedig a városból. Csak a rendszerváltozás után tértek vissza, ellenkező sorrendben, mint ahogy eltűntek. És a profil is megváltozott: irodalmi kávéház alatt már nem írók, költők gyakori előfordulási helye értendő, hanem olyan műintézet, ahol maga az irodalom fordul elő gyakran.
Ilyen például a Madách téri Godot-konglomerátum, amely a közeli Akácfa utcai Fogasházba szervez irodalmi esteket (a 35.-ben van túl éppen), a kultúrmissziójáért nemrég kitüntetett Spinoza-ház, ahol novemberben (mások mellett) Karinthy, Bächer Iván, Ephraim Kishon, Popper Péter, Konrád György munkái lesznek műsoron. Ugyanezen a fronton harcol a Pilinszky café, ahol rendszeresen láthatók színházi előadások, könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat tartanak, és az Alexandra kiadó irodalmi kávéháza, bár ez ott természetes.
A pezsdülést mutatja, hogy nemrég a Szent István Társulat is közhírré tette: rendszeresen irodalmi kávéházi összejöveteleket szervez a Háló Közösségi Központban, Kontrasztok? címmel. A találkozókon először kortárs írók beszélgetnek egy-egy előre megválasztott témáról, majd amatőr szerzők ugyancsak a témához kapcsolódó verseit és novelláit hallgathatja a publikum.
A húszas-harmincas évek kávéházi atmoszféráját visszaidéző, Sándor Anna által életre hívott Dob utcai Spinozát vezető Takács Imre is erősen érzékeli: egyre több hely próbálkozik az irodalom becsempészésével, mert egyre nagyobb az igény az irodalomra, amit a Spinoza forgalma is bizonyít: nagyon gyakoriak a telt házas rendezvényeik. Hogy miért támadt fel az érdeklődés, a kávéházas úgy gondolja, hogy az emberek keresik a menekülési lehetőséget a mindennapi rohanásból, a személyes együttlétre, a közös műélvezetre alkalmas tereket – és mindezt az erre berendezkedett kávéházakban könnyen megtalálják.
Saly Noémi ezzel együtt úgy látja: a klasszikus irodalmi kávéházi hagyományokat ma leginkább a pesti romkocsmák viszik tovább. Tán meglepő, de így van: ezek azok a helyek, ahol – mint nyolcvan, száz, százötven éve – minden együtt áll a túléléshez, van áram, fűtés, wifi, viszonylag olcsó ital és táplálék, sőt kulturális táplálék. E „felnőtt napközi otthonok” legjelesebbjei a Kazinczy és Kertész utcai Szimpla-birodalom, a Király utcai Sirály, a szomszédságban működő Kuplung, a Wesselényi utcai Szóda, és a nemrég indult, Vas utcai Roham kocsma, amely részben az azonos nevű irodalmi és művészeti magazin szerkesztőségeként működik.
Nem mindegy, hol, és az se, hogy kivel
A Hatvani (ma Kossuth Lajos) és a Szép utca sarkán működött Kammon kávéház Reviczky Gyula, Vajda János, Komjáthy Jenő törzshelye volt, a Kávéforrásba Rákosi Jenő és köre vette be magát. A Centrál lett A Hét című folyóirat, majd a Nyugat kezdőcsapatának találkahelye, a New York asztalainál szintén a Hét és a Nyugat szerzői, valamint a korszak filmes és színházi prominensei múlatták az időt.
A Fiume mint Rákosi Jenő és Szomory Dezső kávéháza és mint az újságíró-szövetség megalapításának helyszíne vonult be a kultúrtörténetbe, a Japán Szinyei-Mersének, Lechnernek, Kernstock Károlynak, Rippl-Rónainak, majd József Attilának, Nagy Lajosnak, Rejtő Jenőnek és Szép Ernőnek köszönheti hírnevét. A Bátorit Juhász Gyula, Heltai Jenő, Kárpáti Aurél kedves helyeként tartják számon, s egyben azon pontként, ahol Krúdy és Mikszáth először és utoljára találkozott. A Baross vendégei közül leginkább Kosztolányira, Babitsra, Somlyó Zoltánra,
Hevesi Sándorra lehetett büszke, valamint Kós Károlyra és Zrumecky Dezsőre. A harmincas évek egyik fő szellemi központja a körút és a Népszínház utca sarki Simplon volt, Kassákkal, Zelk Zoltánnal és Vas Istvánnal, a másik az Erzsébet körúti Bucsinszky, Nagy Lajossal és József Attilával, Budán pedig az Attila úti Philadelphia, ahová Márai csak akkor ült be, ha Szabó Dezső szigorúan nem volt ott, Kosztolányi, Krúdy és Ady viszont bármikor, szívesen.
 

Irodalmi Jelen online / 2010. november 25. / Laik Eszter

Harag, ellenség, indulat
 
Akár az Ég haragja is lehetett volna a témája a Háló Közösségi Központ Kontrasztok? című beszélgetéssorozatának hétfő este, amikor odakint özönvízszerű eső zúdult a városra. Bent azonban irodalomról, emberi kapcsolatokról és történelemről esett szó, legkevésbé sem haraggal, de mégis a haraggal a középpontban. – Tudósítás a Hálóból
  
A Szent István Társulat irodalmi kávéházaként hirdetett beszélgetéssorozat korántsem csak „egyházközeli” rendezvény. A hívószavak gerjesztette viták ugyanis olyan általános emberi gyarlóságokat vagy értékeket céloznak meg, mint például a hatalom (e téma meghívottjai októberben Czakó Gábor és Kukorelly Endre voltak), vagy a szeretet (decemberben lesz Jelenits István és Nádas Péter részvételével).
A Háló Közösségi Központ színhelyét ezekben a hetekben azonban már csak azért is érdemes látogatni, mert az itt működő Kolta Galériában nemrég nyílt meg a Homo ludens című kiállítás, amely a XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé anyagából válogat. A változatos technikákkal készült képek izgalmas légkört teremtenek a beszélgetésekhez, kiegészítve az élőszóban kifejtett gondolatokat egy folyton megújuló-átalakuló többletjelentéssel.
A legutóbbi alkalommal némileg rendhagyó módon két fiatal – nagyon fiatal – költő, Borsai Szandra (1991) és Dobai Bálint (1983) beszélgetett egymással. Kettejük közül a zilahi születésű Bálintnak jelent már meg kötete, a Megfáztam egy temetésen című verseskötet, amelyért tavaly az irodalmi Jelen díjkiosztóján Méhes György Debüt-díjat kapott.
Az, hogy a közönség átlagéletkora is 22 körül mozgott, csak megerősítette „az öregebb” kategóriába tartozó tudósító szkepticizmusát: ugyan mit mondhat két pályakezdő költő hozzájuk hasonló fiatalok gyűrűjében épp a haragról és az ellenségekről.
Olyan érdekesen irányította azonban a beszélgetést Elmer István író, az Új Ember munkatársa, hogy a szerteágazó téma bőven hagyott töprengenivalót akár a következő napokra is.
Szandra és Bálint megszólalása előtt elhangzott néhány mű azokból az írásokból, amelyek a Szent István Kiadó pályázati felhívására érkeztek. A kiadó ugyanis a „Kontrasztok?” estjeivel összehangolva  versenyt hirdetett az adott hónap témájához kapcsolódó versek és novellák írására, amelyekből a legjobbak egy antológiában jelennek majd meg.
A vitát ezek a haragra, ellenségeskedésre, indulatra, felcsattanásra kihegyezett írások alapozták meg. (A jelen lévő beküldők közül csak egy szerző olvasta fel saját maga a novelláját, a többiek Elmer Istvánra bízták a tolmácsolást.)
Az ellenséget hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni az ellenféllel, holott ez utóbbi sokkal fontosabb, mi több: szükségesebb része lehet az életünknek – kezdte Borsai Szandra a beszélgetést. Szükségünk van méltó ellenfelekre, akik néha a hozzánk legközelebb álló személyek. Dobai Bálint is egy különbségtétellel alapozta meg a további gondolatokat: nem mindegy, hogy a haragra létállapotként tekintünk, s ekként a hét főbűn egyikére, vagy pedig érzelmi felindulásként, mert ez esetben kifejezetten pozitív hatása is lehet.
A haragban sokszor saját énünkkel való küzdelmünk köszön vissza, ellenségünkben mint tükörben látjuk meg magunkat – ez az érzékletes kép köszönt vissza Szandrának egy felolvasott verséből, illetve Kundera Halhatatlanság című regényének egy jelenetét felidéző példájából is.
Érdekes nézetkülönbség bontakozott ki a nem személyes harag kérdésében: lehet-e, kell-e haragudni az olyan elvont, bár valós történelmi szereplőkben is megtestesülő eszmékre, mint az emberellenes diktatúrák? Dobai Bálint, akinek kora gyermekkora a Ceauşescu-diktatúrában telt, egyértelmű igennel felelt: ha nem is éltük át személyesen a balsorssal sújtottak fájdalmát, az empátia képessé kell tegyen arra, hogy haraggal tekintsünk a politikai-történelmi bűnösökre. Borsai Szandra nemleges álláspontja – vagyis, hogy amit mi magunk nem éltünk át, nem is ítélhetjük el – ezek után szinte védhetetlennek tűnt, Szandra mégis elgondolkodtató magabiztossággal vágta ki magát. Mint mondta, ő már a „történelem utáni időkben” született, a politikával még alkalma sem volt összeveszni, egyelőre nem szenvedett el sérelmeket; „nincs tehát miért haragudnunk egymásra a politikával”.
Szó esett még megbocsátásról, férfi és nő közötti haragról, egymásért és egymás ellen küzdés kettősségéről, haragvó ellenségeskedésből kialakuló barátságról és fordítottjáról.
Dobai Bálint vetette fel Borsai Szandrának a derültséget kiváltó kérdést: a fiúknál többnyire egy kiadós verekedés után alakulnak ki az erős szövetségek – így van-e a lányoknál is? Szandra egy személyes példát mesélt arra, hogy a lányok a maguk női módszereivel sokszor nagyon hasonlóan küzdenek meg későbbi tartós barátnőikkel.
Zárszóként a fiatal költők egy-egy választott művet olvastak fel: Szandra Pilinszky János Ne félj című versével, Bálint Adytól a Nekünk Mohács kell soraival zárta az eszmecserét.
A hallgatóság megkapta a költők egy-egy versét útravalónak, ezeket a tudósító most továbbítja az olvasónak, november végi haragűzésként, decembert hívó szeretettel.
 
(Fotók a helyszínről: Tisza Dóri)

KÖNYVHÉT / 2010. NOVEMBER

A Szent István Könyvklub

Az egyre szaporodó hazai könyves csomagküldő szolgálatok közül az egyik legismertebb a Szent István Könyvklub, melyet a Szent István Társulat, hazánk legrégebben alakult könyvkiadója működtet. A múltról, a jelenről és a jövőbeni tervekről Kindelmann Győzőt, a kiadó főszerkesztőjét kérdeztük.

A teljes cikk itt olvasható: pdf


Magyar Kurír / 2010. október 16 / Bodnár Dániel
Megjelenik a katolikus lexikon zárókötete, könyv a Torinói Lepelről, Képes Biblia gyerekeknek
Farkas Olivér igazgató a Szent István Társulat terveiről


A Magyar Kurírnak Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója nyilatkozik arról, milyen könyveket szándékoznak kiadni az év hátralévő részében.
Hazánk és az egész Kárpát-medence legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1848. május 1-jén kezdte meg hivatalos működését, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok vezetésével. A Társulatnak 1923-ban XI. Pius pápa az „Apostoli Szentszék Könyvkiadója” címet adományozta. Ennek értelmében a hivatalos hazai egyházi kiadványokat, a liturgikus könyveket, a katolikus iskola tankönyveit, a Szentszék magyarra fordított megnyilatkozásait elsőként a SZIT adhatta és adhatja ki.

A kiadó terveiről Farkas Olivér elmondta: karácsonyig húsz-huszonkét könyv kiadását tervezik. Lesznek köztük lexikonok, teológiai, filozófiai, szépirodalmi művek, amelyek a legkülönbözőbb érdeklődésű és korú rétegekhez szólnak, felnőttekhez, fiatalokhoz és gyermekekhez. A Szent István Társulat mindig a hagyományos családmodellben gondolkozott, s arra törekedett, hogy a családon belül mindenki – nagyszülő, szülő, gyermek – megtalálja az érdeklődésének megfelelő olvasmányt.
Az igazgató számára különleges örömöt jelent, hogy megjelenik a Diós István szerkesztette Magyar Katolikus Lexikon XV. kötete, amely egyben zárókötet is. Közel harmincéves munkán vannak túl. Az első kötet 1993-ban jelent meg, de ezt tizenhárom éves előkészítő kutatás előzte meg. A katolikus egyház történetében magyar vonatkozásban ilyen horderejű vállalkozás a lexikonok műfajában még soha nem volt. Az egyes kötetek hatalmas szöveg- és képanyagot tartalmaznak, megtalálható bennük a katolikus egyház kétezer éves tudáskincsének esszenciája, benne az ezeréves magyar lelkiségi egyháztörténelemmel.
A megjelenésre váró teológiai művek közül a társulat igazgatója kiemeli Schütz Antal Pedagógia című könyvét, melyet Kuminetz Géza tanszékvezető professzor fedezett fel és rendezett sajtó alá. Schütz Antal a XX. század talán legsokoldalúbb teológusa volt, foglalkozott filozófiával, pszichológiával, csodálatos hittankönyveket írt, imakönyveket állított össze, a Sík-Schütz a mai napig fogalom. Ezt a könyvét 1948-ban jegyezte le, gyorsírással. Ez a máig kiadatlan mű örök érvényű pedagógiai igazságokat fogalmaz meg és foglal rendszerbe. Éppoly kiváló és alapos munka, mint a Bölcselet elemei.
Ismeretes, hogy XVI. Benedek pápa szeptember 19-én Birminghamben boldoggá avatta John Henry Newman bíborost. A Szent István Társulat ebből az alkalomból jelenteti meg Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes teológus John Henry Newman vándorútja című kis füzetét, amelyben az anglikánból katolikus hitre tért bíboros életét tárja az olvasó elé, Ian Ker 1988-ban megjelent monográfiája alapján. A kötet végén olvasható a Szentatyának a boldoggáavatási szertartáson elmondott beszéde.
A nagyközönség előtt talán kevésbé ismert Pályi Gyula neve, aki két olasz egyetemen is tanít – Modenában és Reggio Emiliában –, általános és szervetlen kémiát. Ő a Torinói Lepel nemzetközi hírű kutatója, s ezzel a címmel írt tanulmányt, amelynek megjelentetése ugyancsak szerepel a Szent István Társulat idei tervei között. Farkas Olivér emlékeztet rá: a lepel sokak szemében Jézus Krisztus halotti leple, mások szerint viszont „középkori hamisítvány”. A kérdés megválaszolásához rengeteg történelmi és természettudományos vizsgálatot folytattak. Pályi professzor ebben az óriási adathalmazban próbál meg hideg fejjel, távolságtartóan rendet teremteni. Közérthetően mutat be minden fontos történelmi dokumentumot és természettudományos eredményt. Óvatos távolságtartással közelít a témához, de még így is kialakul a végső következtetés, hogy a tudomány mai ismeretei szerint a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple.
Az egyháztörténet tárgykörében jelenik meg a társulat tervei szerint Hubert Wolf A pápa és az ördög című kötete. Wolf híres német történész és teológus, könyvében az 1922 és 1939 között Szent Péter trónján ülő XI. Piusz pápaságának időszakával foglalkozik. A könyv címe utalás XI. Piusz kijelentésére, hogy a lelkek megmentéséért akár még az ördöggel is hajlandó tárgyalni. Ám Wolf mégsem az ő tevékenységét vizsgálja elsősorban, hanem XI. Piusz korábbi müncheni nunciusának, majd bíboros államtitkárának, Pacelli bíborosnak a munkásságát, vagyis a későbbi XII. Piusz pápáét. Pacelli nunciusként jelentéseket küldött Rómába a német helyzetről. Rengeteg levél, dokumentum került elő a Vatikán titkos levéltárából, melyekből Wolf összeállította a könyvet, amelyhez Szabó Ferenc jezsuita atya írt előszót.
A témakörnél maradva, bár az időben nagyot ugorva, kiadja a társulat a Szabó Csaba szerkesztette, Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet, amely a 2010. május 6–7-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megrendezett konferencia előadásait tartalmazza. Farkas Olivér emlékeztet rá: a rendszerváltozás óta az egyik kiemelt téma, amely időről időre szóba kerül, az ügynökügy. Többnyire azonban csak az ügynökökről beszélnek az emberek, s a lényeggel szinte senki nem foglalkozik, hogy kik voltak a beszervezők, s hogyan működtették a rendszert. Ezen a májusi konferencián azonban kiemelten szóltak az előadók erről is, ezért a kötet megjelenése hiánypótlónak nevezhető. Mivel a konferencia ökumenikus volt, a Szent István Társulat, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó közösen adja ki a könyvet.
A Szent István Társulat mindig kiemelt figyelmet szentelt a gyermekeknek és az ifjúságnak. Ennek jegyében adják ki a Képes Biblia felújított változatát, amely korábban az oxfordi Lion Kiadó gondozásában jelent meg, két kötetben. A fordító K. Nagy Erzsébet, a kötetet Török József professzor dolgozta át. Ez különösen fontos, mivel a Szent István Társulatnak elég régóta nincs képes Bibliája.
Az ifjúságnak szánják, de az igazgató meggyőződése szerint a felnőttek is szívesen fogják olvasni a Rákóczi harangja, Hunyadi kardja című kötetet, amely a legszebb magyar történelmi elbeszéléseket tartalmazza. A szerzők, legkiválóbb íróink – Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Móra Ferenc, Krúdy Gyula – az ezeréves magyar történelmet dolgozták fel. Az elbeszélések önmagukban is gyönyörűek, de a kötet értékét növeli, hogy Somogyi Győző rajzaival jelenik meg. Az ismert grafikus és festőművész évtizedekig foglalkozott azzal, hogyan éltek, öltözködtek, építkeztek eleink, tehát a rajzai kultúrtörténeti illusztrációk, ugyanúgy tudást közvetítenek, mint maga a szöveg. Somogyi nem elsősorban a történést ábrázolja, hanem az adott elbeszélés korát, hangulatát. Hogy néztek ki a kuruc, a labanc csapatok, milyen volt egy huszár öltözete. Farkas Olivér rendkívül sokat vár ettől a kötettől, hangsúlyozva, hogy a világi könyvpiacon is komoly érték lesz.
Végül a Szent István Társulat megjelenteti az egyik legnagyobb magyar történelmi regényt, Móra Ferenc Aranykoporsó című könyvét, amely megértő emberséggel emeli ki a Kr. u. III-IV. század fordulóján uralkodó Diocletianus császár korának ellentmondásos szereplőit, a különböző tartományok keresztény közösségeinek életét, hol megtűrt, hol kegyetlenül üldözött létét. A magyar irodalom egyik klasszikus műve méltán számíthat az ifjú és felnőtt olvasó kiemelt érdeklődésére – mondja Farkas Olivér igazgató, hangsúlyozva: aki elolvassa a regényt, nem mindennapi élményben lesz része.
 


Új Ember / 2010. május 16. / b. l.

Keresztény könyvek seregszemléje
Átadták a teológiai és irodalmi Stephanus-díjakat

A Szent István Társulat szervezésében az idén immár tizennyolcadik alkalommal rendezték meg meg a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvek és kiadók seregszemléjét.
A rendezvényt május 10-én, a katolikus egyetem dísztermében
Erdő Péter bíboros, a püspöki konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg. Ezt követően a bíboros és Spányi Antal püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, átadták az idei Stephanus-díjakat.

Ebben az esztendőben teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénesnek, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának, szakirodalmi kategóriában pedig Kopp Mária pszichológusnak és Skrabski Árpád szociológusnak ítélték oda a rangos kitüntetést.
A Stephanus-díjat - melyet a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány közösen alapított 1993-ban - az alapító okirat szerint olyan szerzők kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban, az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén.
A pesti Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurtasátorban harminckét könyvkiadó várja az érdeklődőket 9 és 19 óra között. A részt vevő kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, sőt Erdélyből és Délvidékről is érkeztek kiadók.
A könyvhétre ellátogató olvasókat közel nyolcezer kiadvánnyal, köztük nyolcvankét könyvheti újdonsággal várják. Irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek egyaránt megjelennek a kínálatban.


A cikk folytatása itt olvasható... PDF


Új Ember / 2010. május 16. / Elmer István
Hitvallás - és "idevilágló otthonok"
Farkasfalvy Dénes dallasi ciszterci apát a legnagyobb bestsellerről és az órabéres egzisztenciáról

A teljes cikk itt olvasható... PDF


www.evangelikus.hu / 2010. május 11.

Megnyílt a Szent István Könyvhét – Könyvünnep keresztény szellemiségben

Budapest – 18. alkalommal rendezik meg a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepét, a Szent István Könyvhetet. Május 10. és 15. között zajlik a seregszemle, a Ferenciek terén. A könyvhetet Erdő Péter bíboros nyitotta meg a Stephanus-díjak átadásával. Teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes ciszterci szerzetes, szakirodalmi kategóriában Kopp Mária és karácsonykor elhunyt férje, Skrabski Árpád munkáját ismerték el a díjjal. Forrás: MTI, Magyar Kurír, evangelikus.hu
A rendezvényt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol bemutatták a könyvhét idei újdonságait.
Sarbak Gábor, az Apostoli Szentszék magyarországi kiadója, a Szent István Társulat elnöke kiemelte a Stephanus-díj ez évi kitüntetettjeinek köteteit, köztük Farkaslaky Dénes Himnuszok című könyvét, valamint Skrabski Árpád és Kopp Mária munkáját, amelynek címe: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Előbbi a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának írása, utóbbi pedig arról szól, milyen személyiségvonások teszik alkalmassá a fiatalokat a boldog kapcsolatokra és mit értünk boldogság alatt bibliai értelemben.
Szólt Peter Kreef: Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk? című, szintén a Szent István Társulatnál megjelent könyvéről is, amelyben a filozófus-teológus szerző az egyház hagyományaihoz ragaszkodva, sokszor a humort sem nélkülözve válaszol a feltett kérdésekre. Ugyancsak a társulat adta ki Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek Bölcsességre neveljük szívünket és Német László nagybecskereki püspök A teremtett világ igézetében című munkáját.
A Don Bosco Kiadótól Sarbak Gábor az olvasók figyelmébe ajánlotta Bruno Ferrero szalézi szerzetes kötetét, amely Valaki még táncol – Apró történetek a lélek számára címmel jelent meg. Rámutatott arra, hogy az idén nagyobb hangsúlyt kaptak a gyermekkönyvek, például a Bencés Kiadó a bencés szerzetesrendet alapító Szent Benedekről állított össze kiadványt, illetve Bibliai állatok címmel is jelent meg egy színes könyv.
Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke elmondta: a Ferenciek terén kiállító kiadók között a fővárosiakon kívül bemutatkoznak könyves műhelyek Szegedről, Kecskemétről, Pannonhalmáról, Kiskunfélegyházáról is, valamint a határon túlról Erdélyből és a Délvidékről.
Mint mondta, a szerzetesrendek kiadói közül jelen van az Agapé, a Don Bosco, a Bencés Kiadó, továbbá a ferencesek és a szaléziak is képviseltetik magukat. A protestánsok közül felsorolta a Kálvin, a Luther és a Harmat kiadót, valamint a Magyar Bibliatársulatot. Szót ejtett a katolikus sajtó kiadóiról is, többek között az Új Emberről, a Vigíliáról, a Vasárnapról és a Keresztény Szóról. A magánkiadók között említette a Kairoszt, az Etalon Film Kiadót, a Zarándok Kiadót és az Éghajlat Könyvkiadót.
Rózsa Huba utalt arra, hogy 50 szerző dedikálja a könyvhéten a munkáit, többek között Kopp Mária orvos-pszichológus, Dávid Katalin művészettörténész, Czigány György költő, Szendi József nyugalmazott érsek, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Székely János római katolikus püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, Bolberitz Pál teológia professzor, valamint Osztie Zoltán plébános.
A könyvhét május 10-től 15-ig tart a Ferenciek terén, a Ferenciek terén Makovecz Imre által tervezett jurtasátrakban naponta 9-től 19 óráig 32 könyvkiadó kínálja köteteit. Irodalmi, lelkiségi, teoló­giai, történeti és filozófiai művek is megjelennek. A Ferenciek terén a szerzőkkel is találkozhatnak, 49 író, költő és teológus dedikálja műveit hétfőtől péntekig 15 és 18 óra között, szombaton pedig egész nap programok várják a látogatókat.
Könyvajánló
A Luther Kiadó könyvei és dr. Fabiny Tamás püspök négy könyve is megvásárolható a könyvhéten, a püspök dedikálni is fog Fereciek terén. A négy könyv a következő: Fabiny Tamás – Kocsis Fülöp – Székely János: A példázat erejével (Éghajlat Könyvkiadó), Fabiny Tamás: Sem magasság, sem mélység – Keken András életregénye (Harmati Kiadó), Fabiny Tamás: Ajtórésnyi zsoltár (Luther Kiadó), Fabiny Tamás: Miért hiszek? (Kairosz Kiadó)

 


 

Magyar Nemzet / 2010. május 11. / Pósa Zoltán
Az irodalom, amely a lelkeket építi

Elménk és szellemünk épülésért szolgáló hasznos és szép olvasmányokat kívánt tegnap Erdő Péter bíboros, prímás esztergom– budapesti érsek a XVIII. Szent István könyvhét ünnepélyes megnyitóján a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Farkas Olivér fesztiváligazgató köszöntője után Rózsa Huba professzor elmondta: hétfőtől szombatig reggel kilenctől este hétig várja a böngészőket és a vásárlókat huszonkét Makovecz-jurtasátorban nyolcezer kötet a pesti Ferenciek terén.
Sarbak Gábor professzor az újdonságok között tallózva hívta fel az olvasók figyelmét többek között Vargha Katalin Találós kérdések – 1295 hagyományos magyar biblikus szóbeli rejtvény című könyvére, amely a Tinta Kiadó gondozásában jelent meg. Az Etalon könyvműhely Szent Rita – Umbria Gyöngye a lehetetlenségek szentje címmel adta közre az egyik legnépszerűbb szent életrajzát.
A fesztivál hagyományainak megfelelően Erdő Péter bíboros és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök adták át a Stephanus- díjakat. Teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor apátja, irodalmi kategóriában Kopp Mária pszichológus és férje, a nemrégiben elhunyt Skrabski Árpád szociológus részesült a kitüntetésben, akiknek pályáját és eredményekben gazdag tevékenységét Zakar Polikárp főapát és Dávid Katalin művészettörténész méltatta.


 Új Könyvpiac / 2010. május 11.

Megkezdődött a Szent István-könyvhét Budapesten
 
Megkezdődött a XVIII. Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten; a Ferenciek terén felállított 22 sátorban 32 magyarországi és határon túli magyar könyvkiadó kínálja köteteit. A rendezvényt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol bemutatták a könyvhét idei újdonságait.
Sarbak Gábor, az Apostoli Szentszék magyarországi kiadója, a Szent István Társulat elnöke kiemelte a Stephanus-díj ez évi kitüntetettjeinek köteteit, köztük Farkaslaky Dénes: Himnuszok című könyvét, valamint Skrabski Árpád és Kopp Mária munkáját, amelynek címe: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Előbbi a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának írása, utóbbi pedig arról szól, milyen személyiségvonások teszik alkalmassá a fiatalokat a boldog kapcsolatokra és mit értünk boldogság alatt bibliai értelemben.
Szólt Peter Kreeft: Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk? című, szintén a Szent István Társulatnál megjelent könyvéről is, amelyben a filozófus-teológus szerző az egyház hagyományaihoz ragaszkodva, sokszor humort sem nélkülözve válaszol a feltett kérdésekre. Ugyancsak a társulat adta ki Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek Bölcsességre neveljük szívünket és Német László nagybecskereki püspök A teremtett világ igézetében című munkáját.
A Don Bosco Kiadótól Sarbak Gábor az olvasók figyelmébe ajánlotta Bruno Ferrero szalézi szerzetes kötetét, amely Valaki még táncol – Apró történetek a lélek számára címmel jelent meg. Rámutatott arra, hogy az idén nagyobb hangsúlyt kaptak a gyermekkönyvek, például a Bencés Kiadó a bencés szerzetesrendet alapító Szent Benedekről állított össze kiadványt, illetve Bibliai állatok címmel is jelent meg egy színes könyv.
Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke elmondta: a Ferenciek terén kiállító kiadók között a fővárosiakon kívül bemutatkoznak könyves műhelyek Szegedről, Kecskemétről, Pannonhalmáról, Kiskunfélegyházáról is, valamint a határon túlról Erdélyből és a Délvidékről.
Mint mondta, a szerzetesrendek kiadói közül jelen van az Agapé, a Don Bosco, a Bencés Kiadó, továbbá a ferencesek és a szaléziak is képviseltetik magukat. A protestánsok közül felsorolta a Kálvin, a Luther és a Harmat kiadót, valamint a Magyar Bibliatársulatot. Szót ejtett a katolikus sajtó kiadóiról is, többek között az Új Emberről, a Vigíliáról, a Vasárnapról és a Keresztény Szóról. A magánkiadók között említette a Kairoszt, az Etalon Film Kiadót, a Zarándok Kiadót és az Éghajlat Könyvkiadót.
Rózsa Huba utalt arra, hogy 50 szerző dedikálja a könyvhéten a munkáit, többek között Kopp Mária orvos-pszichológus, Dávid Katalin művészettörténész, Czigány György költő, Szendi József nyugalmazott érsek, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Székely János római katolikus püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, Bolberitz Pál teológia professzor, valamint Osztie Zoltán plébános.
Dedikálások a könyvhéten
A Ferenciek terén hétfőtől szombatig ismét találkozhatnak az olvasók és a szerzők. Naponta 15–18 óráig, összességében 49 szerző: író, költő, teológus dedikálja műveit.
Május 10. Hétfő
15:00–17:00
Czigány György
16:00–17:00
Blaskó Péter, Spangel Péter, Szendi József, Elmer István
17:00–18:00
Kovács Árpád, Mezei Károly, Varga László, Simon Erika
Május 11. Kedd
15:00–16:00
Szőnyi Erzsébet, Mezei Károly
15:00–17:00
Szabó Csaba, Bögre Zsuzsa, Mustó Péter SJ
16:00–18:00
Czigány György, Kocsis Imre, Schmidt Egon
Május 12. Szerda
15:00–16:00
Csermely Péter, Kapitány Katalin, Pajor András
16:00–17:00
Osztie Zoltán, Haider Márta, Vértesaljai László SJ, Csengei Ágota, Német László SVD, Szerdahelyi Csongor
16:00–18:00
Kerényi Lajos SchP, Szőcs Géza
17:00–18:00
Hegedűs Zoltán, Fabiny Tamás, Kocsis Fülöp, Székely János
Május 13. Csütörtök
15:00–16:00
Entz László, Dudka Judit
15:00–17:00
Gál Péter, Hámori Antal
16:00–17:00
Rokay Zoltán, Bolberitz Pál, Mervay Miklós
16:00–18:00
Barsi Balázs OFM
17:00–18:00
Varga Péter, Kállay Emil SchP, Gianone András
Május 14. Péntek
15:00–17:00
Megyeri Valéria
16:00–17:00
Zichy László, Kovács Zsolt, Kerényi Lajos SchP, Jelenits István SchP, Frenyó Zoltán, Czakó Gábor
16:00–18:00
Katona István

Könyvbemutatók a HÁLÓ Közösségi Központban
(Budapest V., Ferenciek tere – Kárpátia udvar, III. lépcsőház, 2. emelet)
Május 13. Csütörtök 17:00
A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT KÖNYVHETI ÚJDONSÁGAINAK BEMUTATÓJA
MICHAEL HESEMANN: A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában — A Sötét alakok szerzőjének új könyvét a kötet fordítója, DIÓS ISTVÁN és a Szent István Társulat főszerkesztője, KINDELMANN GYŐZŐ mutatja be.
PETER KREEFT: Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk? — Miből vannak az angyalok? Hogyan kommunikálnak velünk? Mit gondoljunk az ördögűzésről? A rendhagyó könyvbemutatón azonnal választ kapunk a kérdésekre.
GÁL PÉTER: A New Age – keresztény szemmel — A New Age mozgalom eszméiről, iskoláiról és különféle megjelenési formáiról KINDELMANN GYŐZŐ beszélget a könyv szerzőjével, GÁL PÉTERrel.
Május 13. Csütörtök 18:00
A HARMAT KIADÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
NASZÁDI KRISZTA–NEMES ÖDÖN: Párbeszéd az öregséggel — Az interjúkötetet Dr. PERCZEL FORINTOS DÓRA a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője méltatja. Beszélgetés a szerzőkkel: NEMES ÖDÖN jezsuita szerzetessel és NASZÁDI KRISZTÁval, a Harmat Kiadó főszerkesztőjével.
Színpadi programok a Ferenciek terén május 15-én, szombaton
10:00–11:00
A Kispesti Művészeti Iskola fúvószenekarának koncertje
11:00–12:00
ÉCSI GYÖNGYI népdalénekes, mesemondó előadása
14:00–14:30
Az Etalon Film Kiadó könyv- és DVD-bemutatója
15:00–15:30
GEMBELA GERGELY (8 éves) klasszikusgitár-előadása
15:45–16:45
A Babszem gyermektánccsoport bemutatója
17:00–17:45
A Chameleon Small Band koncertje

A könyvhéten kiállító kiadók
A pesti Ferenciek terén (V. ker.) huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurta-sátorban naponta 9–19 óráig 32 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A résztvevő kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, sőt Erdélyből és a Délvidékről is érkezik egy-egy könyvkiadó. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, egyházak köre is szerteágazó.
A magyarországi szerzetesrendeket képviselő kiadók
1. Agapé Kiadó (Ferencesek, Szeged – Újvidék)
2. Korda Kiadó (Jézus Szíve Népleányai, Kecskemét)
3. Don Bosco Kiadó (Szaléziak, Budapest)
4. Bencés Kiadó (Bencések, Budapest – Pannonhalma)
5. Sarutlan Kármelita Nővérek (Magyarszék)
A protestáns egyházakat képviselő kiadók
6. Luther Kiadó (Evangélikus Egyház, Budapest)
7. Kálvin János Kiadó (Református Egyház, Budapest)
8. Magyar Bibliatársulat Alapítvány (Budapest)
9. Harmat Kiadó (Budapest)
10. Parakletos Alapítvány (Egyesült Protestáns Egyház, Kiskunfélegyháza)
A katolikus sajtó képviseletében részt vevő kiadók
11. Új Ember Kiadó (Budapest)
12. Távlatok (Jezsuita periodika, Budapest)
13. Vigilia Kiadó (Budapest)
14. Verbum Keresztény Kulturális Egyesület (Kolozsvár) Vasárnap (hetilap), Keresztény Szó (folyóirat)
Katolikus egyházi kiadók
15. Ecclesia Szövetkezet (Budapest)
16. Jel Kiadó (Budapest)
17. Márton Áron Kiadó (Budapest)
18. Marana Tha 2000 Alapítvány (Budapest)
19. Szent Gellért Kiadó és Nyomda (Budapest)
20. Szent Gellért Egyházi Kiadó (Szeged)
21. Szent István Társulat (Budapest)
22. Út, Igazság, Élet Alapítvány (Csolnok)
Magánkiadók és terjesztők
23. Családakadémia Egyesület (Schönstatt – Budapest)
24. Kairosz Kiadó (Budapest)
25. Etalon Film Kiadó (Budapest)
26. Zarándok Kiadó (Budapest)
27. Tinta Kiadó (Budapest)
28. Simon Kiadó (Budapest)
29. Éghajlat Könyvkiadó (Budapest)
30. L’Harmattan Kiadó (Budapest)
31. Kató és Fivére Kiadó (Budapest)
32. Lazi Kiadó (Szeged)
(MTI–Új Könyvpiac)
 

Metropol / 2010. május 10. / Suhajda Zoltán
Könyvünnep keresztény szellemiségben

18. alkalommal rendezik meg a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepét, a Szent István Könyvhetet.

A május 10–15-ig tartó esemény ma 11 órakor kezdődik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében (VIII., Szentkirályi utca 28.). A könyvhetet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a katolikus püspöki konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédnöke nyitja meg. Emellett bemutatják a könyvhétre megjelent újdonságokat, és fellépnek a Budapesti Vonósok.
82 újdonsággal, összesen csak­nem nyolcezer kiad­vánnyal várják a kiadók a könyvhétre ellátogató olvasókat.
A Ferenciek terén Makovecz Imre által tervezett jurtasátrakban minden nap 9–19 óráig 32 könyvkiadó várja az érdeklődőket.
Irodalmi, lelkiségi, teoló­giai, történeti és filozófiai művek is megjelennek. A Ferenciek terén a szerzőkkel is találkozhatnak, 49 író, költő és teológus dedikálja műveit hétfőtől péntekig 15 és 18 óra között, szombaton pedig egész nap programok várják a látogatókat.

Könyvhét

A dedikálások és a könyvhét részletes programja elérhető a szit.katolikus.hu weboldalon. Az idei Stephanus-díjakat a könyvhét megnyitóján adják át. Teológia kategóriában Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátja, szakirodalmi kategóriában Kopp Mária pszichológus és poszthumusz Skrabski Árpád szociológus kap elismerést.

Az elmúlt két évszázad legszebb keresztény szellemiségű magyar novelláit gyűjtötték össze az Enyéim legyetek! antológiában. Lírai antológia is megjelenik: a Katolikus költők antológiája az eddig megjelent legteljesebb, minden generáció­nak szóló versválogatás.

Könyvajánló
(Etalon Kiadó, újdonságok)

Albert Schweitzer: Életem és gondolataim (Önéletrajzi írások)
Állásfoglalás és bensősé­ges hitvallás a szeretetről, az élet értelméről és annak legfontosabb kérdéseiről. A német származású Nobel-békedíjas orvos szerint az élet tisztelete oda vezet, hogy egész életét minden élő teremtmény szolgálatának szentelje.

Szent Rita – A lehetetlenségek szentje, Umbria gyöngye (Könyv és 2 DVD, díszdobozban)
Az életrajz szerzője, Joseph Sicardo atya mélyről fakadó rajongása teszi különlegessé a könyvet. Bemutatja Szent Rita örömeit és szenvedéseit, amelyeket egy asszony feleségként, anyaként, özvegyként és apácaként megtapasztalhat.
 

MN/ 2010. május 17. / Pósa Zoltán
A kozmosz megértése
A fagyosszentek sem űzték el a keresztény könyvhét látogatóit

Hárommal több látogatója volt a kelleténél a május 10-től 15-ig tartó XVIII. Szent István-könyvhétnek – mondta el lapunknak Farkas Olivér, a mustrát szervező Szent István Társulat igazgatója. Szervác, Pongrác, Bonifác, a három fagyosszent is eljött.
Immár hagyománnyá vált, hogy Erdő Péter bíboros a pünkösdöt megelőző héten megnyitja a Szent István-könyvhetet, amely illeszkedik a Gutenberg-galaxishoz kötődő országos szemlék sorába. Farkas Olivér szerint az olvasók elfogadták, hogy áprilisban lezajlik a budapesti nemzetközi könyvfesztivál, a világirodalom ünnepe. Májusban egy hétig válogathatnak az irodalombarátok a keresztény szellemiségű könyvek között a Szent István-könyvhéten, a Ferenciek terén. A folyamat lezárul a folyamatosságát tekintve a világon is egyedülálló júniusi ünnepi könyvhéttel a Vörösmarty téren. A Szent István-könyvhéten a zord idők dacára idén mind a szépirodalmi, mind a lelkiségi, mind a tudományos-teológiai kötetekből legalább tizenkét százalékkal több fogyott, mint tavaly. S bejött a papírforma, azokat a könyveket vették legjobban, melyeket a szervezők slágerkönyvnek gondoltak.
Farkas Olivér a lelkiségi kötetek között tallózva elmondta: Szendi József Bölcsességre neveljük szívünket és Kerényi Lajos atya Mondom néktek című kötetei az élet értelmét Isten nyomában keresők számára adnak útmutatást. Mire szolgálnak a szentségek, mit üzen a modern embernek a tízparancsolat? Böjte Csaba e témáról írt beszélgetős-könyveket, melyeknek egyik vezérgondolata, hogy a hétköznapokba is beköltöző krisztusi szeretet iránytűnk a kozmosz megértéséhez. Böjte Csaba a Helikon gondozásában megjelent Út a végtelenbe, valamint Ablak a végtelenre című könyveit szép számban vették a könyvhét látogatói. A pálmát a tudományos művek kategóriájában a közismert bestsellerek vitték. A történeti, archeológiai kutatások fényében megmutatkozó Krisztusról írt könyvet Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában címmel, a világhírű kötet a könyvhét egyik legkeresettebb művének bizonyult hazánkban is. Ezt a Szent István Társulat adta ki, ahogy a másik két kurrens könyvet, Peter Kreeft Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk, valamint Gál Péter New Age – keresztény szemmel című munkáit is A szépirodalomi művek közül népszerű volt az enyéim legyetek – A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novellái című antológia Kindelmann Győző válogatásában, és az egyik dedikálási rekorder, a József Attila-díjas Czigány György Menynyei rónán című verskötete.
 

nol / 2010. május 8./ Varsányi Gyula
Angyalok és démonok a Szent István Könyvhéten
Hétfőtől 32 keresztény szellemiségű kiadó 82 könyvújdonságát kínálja a XVIII. Szent István Könyvhéten, a pesti Ferenciek terén.
- Kiemelt jelentőségű esemény - mondja a rendezvényt szervező legnagyobb egyházi kiadó, a katolikus Szent István Társulat (SZIT) igazgatója, Farkas Olivér -, mert az érintett vallásos, egyházi műhelyek túlnyomó többségének nincs saját boltja, és a nagy terjesztők mostani anyagi nehézségei is őket sújtják jobban. Hozzáfűzi: a SZIT az idén új határon túli műhelyt, a kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet hívta meg a könyvhétre, amellyel szoros együttműködést alakított ki.
A könyvhét idei újdonságai között széles közönség érdeklődésére számíthat a nyugaton best-seller íróként ismert Michael Hesemann A Názáreti Jézus - Régészek a megváltó nyomában című munkája. Ez a Biblia helyszíneit, eseményeit kutató régészek új, és olykor szenzációs fölfedezéseit adja közre. A manapság divatos démonológia nyomába ered Peter Kreeft az Angyalok és démonok - mit tudhatunk róluk? című munkájában. A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novelláit gyűjti egybe az Enyéim legyetek! című kötet, amely mellett ott lesz az Éghajlat Kiadó Katolikus költők antológiája is.
A könyvhét nyitányaként ma adják át a Stephanus-díjakat teológia és irodalom kategóriában. Az idei díjazottak: Farkasfalvy Dénes dallasi ciszterci apát, Kopp Mária pszichológus és a tavaly elhunyt Skrabski Árpád szociológus - köteteik is szerepelnek az ünnepi kínálatban.
 

Magyar Nemzet / 2010. május 10. / Pósa Zoltán
A valódi hit és a hamis próféciák
Harminckét kiadó, nyolcezer kiadvány · Mától szombatig tart a XVIII. Szent István könyvhét

 
Mától szombatig Budapesten, a Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett, jurta formájú könyvsátorban harminckét egyházi kiadó kínálatával, nyolcezer kiadvánnyal, nyolcvankét újdonsággal várja az irodalmi, lelkiségi, teológiai, történeti és filozófiai művek kedvelőit a XVIII. Szent István könyvhét.
Ha pünkösd hava, május, akkor Szent István könyvhét, szokta mondani Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója, aki immár tizennyolc éve a keresztény könyvhét eszmei irányítója és gyakorlati szervezője. Elmondta lapunknak, hogy ma délelőtt 11-kor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szentkirályi utca 28. szám alatti, központi épületének dísztermében nyitja meg a könyvhetet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek. A hagyományoknak megfelelően a nyitóünnepen adják át a fesztivállal egyidős Stephanus-díjakat. Ezt idén teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes, a dallasi ciszterci kolostor polihisztor apátja, irodalmár, teológus, matematikus kapja meg. Az irodalmi kategóriában Kopp Mária pszichológus és a közelmúltban elhunyt Skrabski Árpád szociológus részesülnek a kitüntetésben.
Farkas Olivér  szerint aki a fesztivál idején kijön a Ferenciek terére, meggyőződhet arról, hogy nem csak a hívők találnak ott olvasnivalókat. A könyvhét fő szervezője, a Szent István Társulat még a szocializmus éveiben is kiadott olyan nem teológiai és nem egyházi jellegű műveket is, amelyeket a világi kiadók még a tűrt kategóriába sem mertek belecsempészni, mint például Graham Green Hatalom és dicsőség vagy Antoine de Saint-Exupéry Citadella című munkáit.
Farkas Olivér azért is lehet méltán büszke mind a könyvhétre, mind a kiadójára, mert a Szent István Társulat munkájában egyesül múlt, jelen és jövő. Ne felejtsük el – hangoztatta az igazgató –, hogy amikor a XVI. században elkezdődött a könyvnyomtatás Magyarországon, teljes mértékben vallásos forrásból csörgedezett elő. A nyomdák először bibliákat, hitvitairatokat, vallásos irodalmat nyomtattak. S az is tény, hogy a Szent István Társulat a legrégibb, megszakítások nélkül, igazoltan jogi és történeti folyamatossággal működő magyar könyvkiadó. 1847-ben alakult meg, az 1848-as forradalom kitörését követő első május 1-jén kezdte el hivatalos működését, s folytatja immár százhatvankét éve megszakítás nélkül. A kiadó szellemi védőernyőt ad a könyvhétnek, de ez alá besorakozhat minden magyarországi történelmi egyház. Hazai szerzetesrendekhez kapcsolódó könyvműhelyek, protestáns könyvkiadók, katolikus sajtóorgánumok és katolikus egyházi kiadók, valamint magukat keresztény szelleműnek valló magánkiadók és terjesztők vesznek részt rajta. A műhelyek és a szerzők mától szombatig naponta reggel kilenctől este hétig várják a látogatókat. A sátrak előtt hétfőtől péntekig délután háromtól hatig összesen ötven szerző dedikálja munkáit, írók, költők, újságírók, teológusok, egyházi méltóságok együtt várják az olvasóikat. Csütörtökön a Háló közösségi házban lesznek könyvbemutatók. A szombati zárónapon  a színpadon reggel tíztől délután ötig gyermekműsorok, játszóházak, tánccsoportok várják a családokat.
Az igazgató végül a Szent István Kiadó kínálatában tallózva felhívta a figyelmet többek között a Stephanus-díjasok műveire. Farkasfalvy Dénes Himnuszok című kötete kétnyelvű, a százhúsz eredeti, középkori latin verssel együtt olvashatók a tudós szerző magyar fordításai. Nekünk korábban is olyan kitűnő himnuszfordítóink voltak, mint például Babits Mihály és Sík Sándor. A különbség az, hogy a két nagy klasszikusnak azok a verziók álltak rendelkezésére, amelyeket barokk kori humanista szerzők átírogattak. Farkasfalvy Dénes az időközben keletkezett kritikai kiadásban helyreállított, rekonstruált eredeti szövegeket fordította le magyarra. A másik két díjazott, Skrabski Árpád és Kopp Mária, A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatban című, közös könyve is megjelenik a könyvhétre. A szerzőpáros a magyarság testi és lelki egészségének összhangját vizsgálta meg egy olyan reprezentatív kutatási program nyomán, amelyet már a pártállami években elkezdtek. Több mint húszezres mintavételi sokaság véleménye nyomán kiderült, hogy a magyar ember a boldogságot, a házasságot, a harmonikus családi kapcsolatokat és a gyermeket tartja a legfontosabb értéknek, ami eléggé érdekes egy olyan országban, ahol rendkívül magas a válások és a magára hagyott gyermekek száma.
A szépirodalmi kínálatra térve, Kindelmann Győző író válogatásában jelenik meg az Enyéim legyetek! – A magyar irodalom legszebb keresztény szellemiségű novellái című kötete, többek között Jókai, Mikszáth, Ambrus Zoltán, Ady, Sánta Ferenc műveiből. S hogy a különlegességekről is essen néhány szó. Michael Hesemann A Názáreti Jézus – Régészek a Megváltó nyomában című sikerkönyve tudományos, hiteles választ ad a mostanában egyre inkább elszaporodó, a biblia tanítását meghamisító dilettáns filmekre és könyvekre. Hasonlóan izgalmasnak ígérkezik Gál Péter pécsi teológiaprofesszornak a szinkretista, álvallási, áltudományos nézetek kihívására válaszoló A New Age – keresztény szemmel című könyve, amely tudományos alapossággal leplezi le a divatos, újkori lelkiségi köntösbe bújtatott, valójában keresztény- és vallásellenes eszmerendszereket.
 

MNO/ 2010. május 10. /Pósa Zoltán
Keresztény irodalmi és lelkiségi művek fesztiválja a Ferenciek terén
Erdő Péter bíboros-prímás, esztergomi érsek nyitotta meg a XVIII. Szent István Könyvhetet

 
A Szent István Társulat szervezésében az idén tizennyolcadik alkalommal rendezik meg május 10-15-ig a Szent István Könyvhetet, a keresztény szellemiségű könyvkiadók legrangosabb hazai könyvünnepét. A rendezvényt hétfőn 11 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében nyitotta meg Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Szent István Társulat fővédője. Erdő Péter, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, a Stephanus Alapítvány elnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója átadták az idei Stephanus-díjakat. Teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénesnek, a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának, szakirodalmi kategóriában pedig Kopp Mária pszichológusnak és férjének, a nemrégiben elhunyt Skrabski Árpád szociológusnak. A díjazottakat Zakar Polikárp O.Cist főapát és Dávid Katalin művészettörténész méltatta. Közreműködött a Budapesti Vonósok Vonósnégyese.
 
A múltra visszatekintve Farkas Olivér költő, a fesztivál főszervezője, a Szent István Társulat igazgatója nemcsak annak örül, hogy a keresztény könyvünnep nagykorúvá érett, hanem annak is, hogy remekül illeszkedik a Gutenberg-galaxishoz kötődő országos karneválok sorába. Az olvasók elfogadták, hogy áprilisban lezajlik a nemzetközi könyvfesztivál, a világirodalom ünnepe a Millenárison. Májusban, jobbára a pünkösdöt megelőző héten egy hétig válogathatnak az érdeklődők keresztény szellemiségű könyvek között a Szent István könyvhéten, a Ferenciek terén. A folyamat lezárul a kulturális évadot is berekesztő, nagy múltú, folyamatosságát tekintve egyedülálló júniusi ünnepi könyvhéttel a Vörösmarty téren. Az igazgató szerint egyre több szakmai fórumon olvashatjuk, hogy a Szent István Könyvhét az ünnepségsorozat egyenrangú, szerves tagja. Aki a fesztivál idején kijön a Ferenciek terére, meggyőződhet arról, hogy nem csak a hívők találnak ott olvasnivalókat. A könyvhét főszervezője, a Szent István Társulat még a szocializmus éveiben is kiadott olyan nem teológiai és nem egyházi jellegű műveket is, amelyeket a világi kiadók még a tűrt kategóriába sem mertek belecsempészni, mint például Graham Greene Hatalom és dicsőség vagy Antoine de Saint-Exupéry Citadella című munkáit.

Rózsa Huba professzor a gyakorlati tudnivalókra rátérve elmondta, hogy hétfőtől szombatig a pesti, V. kerületi Ferenciek terén huszonkét, Makovecz Imre által tervezett jurta-sátorban naponta 9–19 óráig 32 könyvkiadó várja az érdeklődőket. A résztvevő kiadók az ország számos térségét képviselik, Budapesten kívül Szegedről, Pannonhalmáról, Kecskemétről, Kiskunfélegyházáról, sőt Erdélyből és a Délvidékről is érkezik egy-egy. Az egyes kiadók által képviselt szervezetek, egyesületek, egyházak köre is szerteágazó. A magyarországi szerzetesrendeket, a hazai protestáns és katolikus egyházat képviselő könyv- és lapkiadók mellett jelen vannak keresztény lelkiségi könyvekkel foglalkozó könyvkiadók és terjesztők is.

Végül Sarbak Gábor professzor tallózott a gazdag termésben. A hitvalló munkák közül figyelemre méltó Elmer István interjúregénye Szendi József nyugalmazott veszprémi érsekkel. A kiváló teológus és hitvalló egyházvezető a pártállami időkben is vállalta a nyílt szembenállást a hatalommal. Az üdvösség alfája és ómegája szerinte az újjászületés Krisztusban, szent Pállal szólva: vessétek le a régi embert s öltsétek magatokra az új embert. A vértanúk szenvedéstörténetének teljességre törekvő jegyzéke, A Római Martyrologium a Szent István kiadó jóvoltából megjelent Diós István fordításában.

Kultura.hu/ 2010. május 10.
Megkezdődött a Szent István-könyvhét Budapesten
 
A Ferenciek terén felállított 22 sátorban 32 magyarországi és határon túli magyar könyvkiadó kínálja köteteit.
(MTI) - A rendezvényt Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ahol bemutatták a könyvhét idei újdonságait.
Sarbak Gábor, az Apostoli Szentszék magyarországi kiadója, a Szent István Társulat elnöke kiemelte a Stephanus-díj ez évi kitüntetettjeinek köteteit, köztük Farkaslaky Dénes Himnuszok című könyvét, valamint Skrabski Árpád és Kopp Mária munkáját, amelynek címe: A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban. Előbbi a dallasi ciszterci kolostor tudós apátjának írása, utóbbi pedig arról szól, milyen személyiségvonások teszik alkalmassá a fiatalokat a boldog kapcsolatokra és mit értünk boldogság alatt bibliai értelemben.
   
Szólt Peter Kreeft: Angyalok és démonok - Mit tudhatunk róluk? című, szintén a Szent István Társulatnál megjelent könyvéről is, amelyben a filozófus-teológus szerző az egyház hagyományaihoz ragaszkodva, sokszor a humort sem nélkülözve válaszol a feltett kérdésekre. Ugyancsak a társulat adta ki Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek Bölcsességre neveljük szívünket és Német László nagybecskereki püspök A teremtett világ igézetében című munkáját.
   
A Don Bosco Kiadótól Sarbak Gábor az olvasók figyelmébe ajánlotta Bruno Ferrero szalézi szerzetes kötetét, amely Valaki még táncol - Apró történetek a lélek számára címmel jelent meg. Rámutatott arra, hogy az idén nagyobb hangsúlyt kaptak a gyermekkönyvek, például a Bencés Kiadó a bencés szerzetesrendet alapító Szent Benedekről állított össze kiadványt, illetve Bibliai állatok címmel is jelent meg egy színes könyv.
   
Rózsa Huba, a Szent István Társulat alelnöke elmondta: a Ferenciek terén kiállító kiadók között a fővárosiakon kívül bemutatkoznak könyves műhelyek Szegedről, Kecskemétről, Pannonhalmáról, Kiskunfélegyházáról is, valamint a határon túlról Erdélyből és a Délvidékről.
   
Mint mondta, a szerzetesrendek kiadói közül jelen van az Agapé, a Don Bosco, a Bencés Kiadó, továbbá a ferencesek és a szaléziak is képviseltetik magukat. A protestánsok közül felsorolta a Kálvin, a Luther és a Harmat kiadót, valamint a Magyar Bibliatársulatot. Szót ejtett a katolikus sajtó kiadóiról is, többek között az Új Emberről, a Vigíliáról, a Vasárnapról és a Keresztény Szóról. A magánkiadók között említette a Kairoszt, az Etalon Film Kiadót, a Zarándok Kiadót és az Éghajlat Könyvkiadót.
   
Rózsa Huba utalt arra, hogy 50 szerző dedikálja a könyvhéten a munkáit, többek között Kopp Mária orvos-pszichológus, Dávid Katalin művészettörténész, Czigány György költő, Szendi József nyugalmazott érsek, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Székely János római katolikus püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, Bolberitz Pál teológia professzor, valamint Osztie Zoltán plébános.
(Fotó: mti)

http://mandiner.hu

2010. május 10.
Megnyílt a Szent István Könyvhét

Május 10. és 15. között zajlik az egyházi könyvkiadók seregszemléje, a Szent István Könyvhét a Ferenciek terén. A rendezvény megnyitóján átadták a Stephanus-díjakat. Kopp Mária és karácsonykor elhunyt férje, Skrabski Árpád munkáját is díjjal ismerték el.
A Szent István Társulat május 10. és 15. között tizennyolcadik alkalommal rendezi meg az egyházi könyvkiadók hagyományos seregszemléjét, a Szent István Könyvhetet a Ferenciek terén. A könyvhetet Erdő Péter bíboros nyitotta meg a Stephanus-díjak átadásával. Teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes ciszterci szerzetes, szakirodalmi kategóriában Kopp Mária és karácsonykor elhunyt férje, Skrabski Árpád munkáját ismerték el a díjjal.

A megnyitón több kötetet is méltatott Sarbak Gábor, a Szent István Társulat alelnöke így elsőként a Skrabski Árpád—Kopp Mária szerzőpáros A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban című művét, amelyben arra keresik a választ, hogy milyenek a boldog és tartós párkapcsolatok, és hogyan lehet fenntartani őket, mitől lesz valaki alkalmas párkapcsolat létesítésére, és mit értünk boldogságon a bibliai nyolc boldogság tükrében.

A könyvhét május 10-től 15-ig tart a Ferenciek terén, naponta 9-től 19 óráig 32 könyvkiadó kínálja köteteit. A könyvhét programjairól és arról, ki mikor dedikál, itt olvashat.

Magyar Kurír / 2010. május 10.

Megnyílt a Szent István Könyvhét
Átadták a Stephanus-díjakat


A Szent István Társulat május 10. és 15. között tizennyolcadik alkalommal rendezi meg az egyházi könyvkiadók hagyományos seregszemléjét, a Szent István Könyvhetet a Ferenciek terén. A könyvhetet Erdő Péter bíboros nyitotta meg a Stephanus-díjak átadásával. Teológiai kategóriában Farkasfalvy Dénes ciszterci szerzetes, szakirodalmi kategóriában Kopp Mária és karácsonykor elhunyt férje, Skrabski Árpád munkáját ismerték el a díjjal.

A PPKE-JÁK épületében rendezett megnyitón Sarbak Gábor, a Szent Istán Társulat elnöke úgy fogalmazott: „rossz könyv nincs, csak a könyvhöz való rossz hozzáállás”. Ezután Erdő Péter bíboros adta át az idei  Stephanus-díjakat.

A megnyitón több kötetet is méltatott Sarbak Gábor, így elsőként a Skrabski Árpád—Kopp Mária szerzőpáros A boldogságkeresés útjai és útvesztői a párkapcsolatokban című művét, amelyben arra keresik a választ, hogy milyenek a boldog és tartós párkapcsolatok, és hogyan lehet fenntartani őket, mitől lesz valaki alkalmas párkapcsolat létesítésére, és mit értünk boldogságon a bibliai nyolc boldogság tükrében.

Farkasfalvy Dénes dallasi ciszterci apát latin himnuszokat fordított le magyarra. Hetedszerre, átdolgozva adták ki Gál Péter A New Age – keresztény szemmel című művét; Peter Kreeft Angyalok és démonok – Mit tudhatunk róluk című munkájában tisztázza az egyházi hagyomány fényében fejti ki, mit tart a teológia a kérdésről.

Érdekes kiadvány Athanasius Schneider kis kötetecskéje is: Dominus est – Egy közép-ázsiai püspök gondolatai a szentáldozásról, amiben a szentáldozás hagyományosabb formáit élteti (a nyelvre, illetve a térdelve áldozást), és a kézbeáldozás gyakorlatát bírálja. Az eredetileg a Vatikánban kiadott műhöz Malcolm Ranjith, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció titkára írt előszót.

A könyvhét május 10-től 15-ig tart a Ferenciek terén, naponta 9-től 19 óráig 32 könyvkiadó kínálja köteteit. 

 

 

Szent István Társulat
1053 Budapest Veres Pálné u. 24.
E-mail: szit@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-6957
Stephanus Könyvesház
1053 Budapest Kossuth Lajos u. 1.
E-mail: konyveshaz@stephanus.hu
Tel.: (06/1)318-0567
ekonyvtar
sajtoszoba
A Szent István Társulat folyóiratai:
foly_teologia
foly_communio
foly_katolikuspedagogia
foly_szocialpedagogia
foly_foliatheologica
foly_miscellanea

hirlevel
aruhaz
konyvklub
boltjaink